Veszélyben a magyar ételek egyik fő alapanyaga: mégis, mi folyik a földeken?

Bõle István2020. július 6. 06:00

Évről évre akár 200-250 hektáros különbség is lehet Makón és környékén a fokhagyma termésterülete között. Egy jó esztendő után többen veszik fel a terményeik közé a népszerű ételízesítő növényt, a nehéz évek után azonban sok család lemond az őszi vetésről. Az idén plusz gondot jelent az idénymunkások hiánya és a felvásárlási árakban sem ismerik el a megnövekedett munkabérköltségeket. Az országban évről évre 900 és 1200 hektár közötti területen termesztik ezt a növényt, ennek a területnek közel 80 százaléka a makói térségre esik.

Sok család ezekben a napokban a sárból, gumicsizmába öltözve menti a fokhagyma termését a makói határban, többeknek azonban még ez a lehetőség sem adatik meg, mert az ültetvényükön áll a víz, az időjárás ugyanis rendesen kibabrált idén a makói hagymásokkal. A növény tavaszi vegetációs időszakában egyetlen csepp eső sem esett ezen a tájon, és a termesztőknek nem volt szerencséjük az öntözéssel sem. A nagy aszály miatt legalább ötször kellett volna meglocsolni minden területet, ám az öntözőrendszer hibája miatt ez a legtöbb gazdánál mindössze kétszer sikerült. Alig kezdődött el a szedés időszaka, amikor felhőszakadás, felhőszakadást követett a Maros mentén, így most áll a víz és rohad a fokhagyma a földeken.

Pedig a piac és a feldolgozó is nagyon várja az úgynevezett zöldvágott állapotú fejeket. A háziasszonyok és a főzőmesterek egyre jobban kedvelik ezt az erős illatú, friss fűszert. Az ízhatását össze sem lehet hasonlítani a kínai vagy éppen spanyol száraz versenytársával. A feldolgozók pedig csakis ebből készíthetik a fokhagymakrémek különböző változatait. 

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Mágori Józsefné, akinek családi gazdasága 40 éve termeli ezt a növényt, dühös azért, mert ilyen alacsony áron kerül új tulajdonoshoz a kistérség kincse. Egyetlen nagy felvásárló működik a térségben, aki több száz tonnás mennyiséget visz el, az árnyékában működő néhány kicsi, pedig hozzá igazodik az árakban. Az Agrárszektornak elmondta, kilogrammonként 450 forinttal, plusz kompenzációs felárral indult az idén az átvétel, ami pár forinttal több, mint a tavalyi ár volt. Közben az egész ország tudja már, hogy egy év alatt körülbelül másfélszeresére nőtt idehaza a mezőgazdaságban a munkabér költség, ráadásul alkalmi munkást nem lehet kapni. Ugyanakkor az érett fokhagyma ára már évek óta nem csökken a boltokban és a piacokon a kilogrammonkénti 1500-1800 forint alá - tette hozzá Mágori Józsefné. 

Most, hogy látszik a terméskiesés, már a felvásárló is reagált, ezekben a napokban ugyanis 600 forint fölé emelkedett az általa ajánlott összeg. Ugyanakkor itt, Makón, az egyik áruházlánc üzletében június utolsó napján 1529 forintot kértek azért az áruért, ami talán éppen a mi földjeinkről származik

 - tájékoztatott a termesztő. 

Nem csak Makón lehet gazdaságosan fokhagymát termeszteni
Nemcsak a makói éghajlati és talajadottságok alkalmasak idehaza fokhagymatermesztésre, ugyanis az ország nagyon sok településén található erre megfelelő terület. Szinte ajánlják magukat a már évek - sokszor évtizedek óta - használaton kívüli házak, tanyák melletti mezőgazdasági telkek. Becslések szerint ezekből 70 és 100 ezer körüli termőföld darab van összesen a magyar vidéken. Ezek használatát általában ingyen átengedik a tulajdonosok csak azért, hogy megszabaduljanak a kaszálási, gyommentesítési kötelezettségüktől. Három-négy ilyen terület elegendő egy fokhagymával foglalkozó család megélhetéséhez. Ebben az esetben nincs szükség alkalmi, idénymunkásra még a két kampány (ültetés és szedés) idején sem, ráadásul a legtöbb településen a vetésforgó is megoldható. A vállalkozás indításához 1-1,5 millió forint szabad tőke elengedhetetlen, amit szaporítóanyagra és az alapvető munkaeszközök beszerzésére kell fordítani. A siker érdekében némi növényvédelmi ismeretre is szükség van, emellett vállalni kell nem kevés fizikai munkát, amit pontosan, az adott időben lehet csak elvégezni.
A tevékenység az őszi ültetéssel kezdődik, amit mindjárt a három-négy hónapos téli szünet követ. A tavaszi munkák jellemzően a gazolás, a szedés és a tisztítás. Ezután választhat a vállalkozó, hogy másodvetésként cékla, karfiol vagy éppen kerek (tarló) répa termesztéséhez fog-e hozzá, vagy mintegy két és fél hónap nyári szünetet tart. Igazán akkor jövedelmező a gazdálkodás, ha a termelő saját maga juttatja el az áruját a fogyasztóhoz. Erre a termelői piacok és az egyre népszerűbb házhoz szállítás ad kiváló lehetőséget.

Egy hektár fokhagyma esetén mintegy 3 millió forintba kerül a szaporítóanyag. Az idén (és tavaly is) különösen magasak voltak a termelési költségek. A gépi szedés a terület nagy részén ellehetetlenült a csapadék miatt, ezért a feladatot alkalmi munkásokkal kellett megoldani. A sárból kiszedett növénynek magas a szárítási költsége, hiszen meleg levegőt kell alkalmazni. Sokba kerül a tisztítás is. A mostani felvásárlási áraknál 5 millió forint bevétellel lehet kalkulálni. Összehasonlításképpen: a sárgarépa hektáronként 2 kilogramm vetőmagot igényel és árbevétel kb. 12 millió forint. Igaz, ez a zöldségféle csak homokon termelhető. A fokhagymában egy esztendeig áll a pénz, míg a sárgarépánál mintegy 8 hónapig.

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Egy másik makói kertészcsalád, Feketéék éppen ebben az esztendőben felhagytak a fokhagyma termesztésével. Az Agrárszektornak Fekete Tímea azzal indokolta a döntést, ő javasolta édesapjának, hogy mondjanak le erről a növényről, ugyanis náluk is nagyon nagy gond, kampány idején különösen, a munkaerő. Kiemelte, akik tavaly jelentkeztek, azoknak például a 80 százaléka ódzkodott attól, hogy hivatalosan bejelentsék a foglalkoztatásukat. 

A külföldről érkező idénymunkások bejelentése továbbra is nagyon bonyolult, akár több hetes feladat. Előfordult már, hogy hamis papírjaik miatt az alkalmazójuknak volt kellemetlensége. Napok telnek el az új dolgozók betanításával is, mert, aki például paradicsomot szedett hetekig Ausztriában, annak nem egyszerű a mozdulatait átállítani a fokhagyma pucolására. A zöld vágott fokhagyma szedésére és tisztítására 2-3 hét van, ha csúszunk valami miatt, akkor már nem kell a feldolgozónak, mert lila foltos lesz a termés, ő pedig mindenképpen fehér krémet szeretne készíteni. Ráadásul a felvásárlási árak 20 éve szinte változatlanok. Nem hiányzik ez nekünk.

Feketéék az idén a fokhagyma helyett is fehér gyökeret vetettek. Ennek a növénynek jobban gépesíthetők a munkaműveletei és a tisztítására, előfeldolgozására is sokkal több idő van. Szerencsésnek tartják Makón azokat a gazdákat, akiknek van évek óta 8-10 visszajáró idénymunkása, így ugyanis van termelési biztonság.

Sok évtizedes nyugat-európai recept szerint a termelő kisgazdaságokat lényegesen magasabb bevételhez segíti, ha valamilyen értékesítési szervezetbe tömörülnek, így az általuk felkínált nagyobb mennyiségért több pénzt kaphatnak a nagy - esetleg monopolhelyzetben lévő - felvásárlótól. Kíváncsiak voltunk arra, Makón miért nincs ilyen szervezet.
Fekete Tímea az Agrárszektor kérdésére válaszolva tudatta, sok ilyen társulással próbálkoztak az elmúlt években, a városban, de egyik sem lett sikeres, sőt, igen gyorsan megbuktak. Úgy gondolja, most sem tudna ilyen integrációt összehozni senki sem. Mágori Józsefné is arról tájékoztatta lapunkat, hogy gondolkodtak itt már társulásban, illetve közös feldolgozó megépítésén, amihez milliárdos tőkét kellett volna az agrártermelőktől összegyűjteni. A hozzájárulás összegének nagysága azonban minden érdeklődőt elrettentett, így nem lett belőle semmi. 

Címkék:
mezőgazdaság, vetés, makó, időjárás, felvásárlás, fokhagyma, idénymunkás, fokhagymatermesztés,