agrarszektor.hu • 2025. június 18. 14:01
A kakaó világpiaci árának jelentős emelkedése ellenére az elefántcsontparti és ghánai termelők alig részesülnek a haszonból, ami a feketekereskedelem virágzásához vezetett. A termelők egyre gyakrabban választják a csempészeket az állami felvásárlók helyett, miközben a kakaó ára rekordmagasságokba emelkedett.
A kakaó világpiaci ára az elmúlt öt évben folyamatosan emelkedett, tavaly tonnánként 12 ezer dollár fölé szökött, jelenleg 9800-10 ezer dollár között mozog. Ez drasztikus növekedés a 2023 januári 2800 dolláros árfolyamhoz képest. Az áremelkedés hátterében elsősorban a fő termőterületeken, Elefántcsontparton és Ghánában tapasztalható terméskiesés áll, amit a csapadékos időjárás és növényi betegségek okoztak - jelentette a Világgazdaság.
A termelési költségek is növekedtek, miután a nyugati vállalatok társadalmi nyomásra elutasítják a gyermekmunkával betakarított termést. A helyzetet tovább súlyosbítja a kormányzati beruházások hiánya és a csempészet terjedése.
A két legnagyobb termelő országban erősen szabályozott piaci rendszer működik. Ghánában a COCOBOD, Elefántcsontparton a CCC állami intézmények monopóliumként irányítják a kakaó termelését, marketingjét és feldolgozását. Ezek a szervezetek fix áron vásárolják fel a terményt a gazdáktól, majd nagykereskedőként értékesítik a nemzetközi piacokon. Ez a rendszer jelentős bevételt biztosít az államnak, de a termelők régóta bírálják. A világpiaci árak emelkedésével a farmerek egyre inkább a csempészeknek adják el termésüket, akik magasabb árat kínálnak. A csempészek a kakaót Guineában, Togóban és Libériában értékesítik tovább.
Elefántcsontpart tavalyi 1,7 millió tonnás terméséből mintegy 100 ezer tonnát csempésztek ki a szomszédos országokba. A feketekereskedelem virágzik, mivel jelentős bevételt biztosít mind a termelőknek, mind a csempészeknek, miközben a korrupt tisztviselők is részesülnek a haszonból kenőpénzek formájában. A kormány a hadsereg bevetésével próbálja megfékezni a csempészetet. Ennek eredményeként idén februárban az elefántcsontparti hatóságok kétezer tonna kakaóbabot foglaltak le és többtucatnyi embert tartóztattak le.
A Bloombergnek nyilatkozó csempészek szerint azonban mindig találnak új útvonalakat, mivel a hegyes, erdős határterületek ellenőrzése komoly kihívást jelent. A farmerek pedig azt kifogásolják, hogy hiába dolgoznak keményen, az állami szervek fölözik le a hasznot, ezért fordulnak a feketekereskedelem felé.
Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei tovább ronthatják a helyzetet, mivel Elefántcsontpart 21 százalékos vámra számíthat, ami a legmagasabb egész Nyugat-Afrikában. Ez várhatóan még inkább a csempészet felé tereli a termelőket. Európa, amely a globális kakaóbabimport mintegy feléért felelős, különösen érzékenyen érinti a helyzet. A kontinens 50 milliárd eurós forgalmú csokoládéipara a legnagyobb felhasználója a kakaónak. A fogyasztási szokások azonban alig változnak: a két legnagyobb felhasználó, Németország és Svájc az áremelkedések ellenére is évi 9,1 kilogramm csokoládét fogyaszt fejenként.
A kakaóbabhiány tavaly történelmi csúcsra emelte a csokoládé árát, és a szakértők szerint idén sem várható javulás. Az édesipari források figyelmeztetnek, hogy folytatódhat a zsugorinfláció: még kisebbek lehetnek a csokoládétáblák vagy olcsóbb összetevőket tartalmazhatnak, mivel a gyártók így próbálják ellensúlyozni a drágulást. A helyzetet súlyosbítja, hogy nemcsak Afrikában, hanem Dél-Amerikában is visszaesett a termelés. Brazília kakaótermelése 2024-ben 179 ezer tonnára csökkent az előző évi 220 ezer tonnáról, és az elemzők szerint idén további csökkenés várható.