agrarszektor.hu • 2025. október 21. 13:33
Napjaink mezőgazdaságában egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság és a hatékony tápanyag-gazdálkodás. A nitrogénműtrágyák szerepe kulcsfontosságú, ugyanakkor komoly környezeti és gazdasági veszteségeket okozhatnak, amennyiben nem megfelelően alkalmazzák őket. A klímaváltozás, az energiaárak ingadozása és a szabályozási környezet szigorodása új kihívások elé állítják a gazdálkodókat, miközben a piaci elvárások is folyamatosan módosulnak - derült ki a BASF Hungária Kft. versegi szakmai rendezvényén.
Kolesza Gergő, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) mezőgazdasági kutatója arról beszélt, hogy a műtrágyák (N, P, K) kulcsfontosságúak a termelékenységben, de a helytelen használatuk gazdasági és környezeti kockázatokhoz vezethet. A szakember emellett kiemelte, hogy a mezőgazdaságot nagymértékben befolyásolják energiaárak, a geopolitikai tényezők és a klímaváltozás is. Mint mondta, Európában 2022-ig folyamatosan növekedett a műtrágya-felhasználás, ám abban az évben jócskán visszaesett. Ezt követően viszont egy lassú növekedés (N +1,2% és P/K +8-9%) volt megfigyelhető 2023-ban és 2024-ben. Kolesza Gergő arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-szintjén nagy az importfüggőség. Ez a nitrogénnél eléri a 30%-ot is, a foszfornál a 60%-ot, a káliumnál pedig egészen a 85%-ot is. Az orosz és belorusz termékekre kivetett vámok ugyan rövidtávon árnövelő hatásúak, mindemellett azonban ösztönzik a tagállamokat a hazai és alternatív források keresésére, illetve – ahol van - a hazai gyártókapacitások fenntartására.
Magyarországon alapvetően négy tényező határozza meg a műtrágyapiacot: az energiaköltség és a globális kínálat; a geopolitikai tényezők; a klímakockázatok és a termelői alkalmazkodás, illetve a szabályozás.
Kolesza Gergő kiemelte, hogy a földgázárak közvetlenül befolyásolják a nitrogénműtrágyák árát, de jelezte azt is, hogy az orosz-ukrán háború és az orosz és belorusz műtrágyákra kivetett 6,5%-os uniós importvámok bizonytalanságot és áremelkedést hoztak, nemcsak hazánkban, de globálisan is. A klímakockázatok kapcsán a szakember emlékeztetett, hogy 2022-ben és 2024-ben is súlyos aszály sújtotta Magyarországot, ami rendkívül nagy területet érintett. Ennek következtében a szakértői előrejelzések szerint a következő időszakban a kukorica vetésterülete, ezzel együtt a termés drasztikus csökkenése is várható. Emellett az uniós irányelvek (Nitrátirányelv) és stratégiák (Farm-to-Fork) is szigorú tervezési, jelentési és felhasználás-csökkentési kötelezettségeket rónak a magyar gazdákra.
Kolesza Gergő a termelők részére történő műtrágya értékesítés kapcsán beszélt arról is, hogy amíg az uniós trendekhez képest 2021-ig folyamatos volt a növekedés, 2022-ben jelentősen bezuhant a kereslet, és ez a trend egészen 2024-ig folyatódott is. Tavaly azonban elindult egy kis fellendülés a piacon. Ennek egyik oka, hogy a tavalyi évben kicsit lejjebb ment a műtrágyák ára, az egy MAP kivételével, aminek - mivel nem függ annyira a földgázáraktól - 17,5%-kal nőtt az ára. Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy 2023-2024-ben nagy igény volt erre Európában a foszfáthiányos talajokon. A szakember azt is jelezte, hogy az elmúlt időszakban a termelési költségekben a műtrágyák részaránya a duplájára növekedett. Az árak növekedésére pedig a termelők a beszerzések elhalasztásával, a volumen csökkentésével és a beszerzések szüneteltetésével reagáltak.
Lehet csökkenteni az elillanó ammóniumot
Koós Sándor, az ATK Talajtani Intézet tudományos főmunkatárs arról beszélt, hogy van olyan, amikor a nitrogén nem a növényt szolgálja, és ez láthatatlan veszteségeket okoz a termelőknek. A szakember beszélt arról is, hogy hazai és nemzetközi szinten is rengeteg jogszabály foglalkozik a nitrogénkijuttatással és a nitrátszennyezés csökkentésével. Az elillanó ammónia ugyanis komoly probléma, aminek a visszafogása fontos célkitűzés. Koós Sándor beszélt arról is, hogy 2018-2019-ben a nitrát adatszolgáltatások alapján térképet készítettek Magyarországról, ebből pedig az derült ki, hogy a talajban levő nitrogénmérlegek a vizsgált területek 80%-ában negatívak, illetve semlegesek. Vagyis jellemzően több tápanyagot vesznek fel a növények, mint amit kijuttatnak.
A szakember elmondta, hogy egy több évig tartó kísérletet állítottak be 4 telephelyen, amelynek során az elillanó ammóniaveszteséget és a talajban lefelé történő nitrátveszteséget vizsgálták. A kiválasztott területeken több változóval is operáltak: volt ahol karbamidot, máshol inhibitorral kezelt karbamidot juttattak ki, egyes táblákon kijuttatás után azonnal beforgatták, máshol a felszínen hagyták. Emellett a dózisokat is variálták. A kísérlet eredményei magukért beszéltek: az inhibitor és az azonnali beforgatás is jelentős mértékben csökkentette az ammónia-kibocsátást. Az inhibitoros karbamidnál a kibocsátás csökkenése átlagosan 50%-os volt, míg a beforgatás jellemzően 40-60%-kal kevesebb ammónia-kibocsátást eredményezett.