agrarszektor.hu • 2026. augusztus 15. 10:01
Elkészítette legújabb elemzését az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC), amely azt vizsgálja, milyen következményekkel járna, ha az EU-ban egészségügyi és környezeti okokból betiltott legveszélyesebb növényvédőszer-hatóanyagok importtermékekre vonatkozó szermaradék-határértékeit (MRL) a kimutathatósági határra (LOQ) csökkentenék. A tanulmány három forgatókönyvet modellez, és megállapítja, hogy az intézkedések hatásai rendkívül széles skálán mozoghatnak - közölte az European Commission.
Az elemzés hátterét az adja, hogy a Bizottság a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari jövőképében rögzítette, hogy az EU-ban betiltott legveszélyesebb növényvédőszer-hatóanyagok elvileg nem juthatnának vissza az uniós piacra importtermékeken keresztül. A JRC ennek alátámasztására állította össze azt az adatbázist, amely ötvözi a hatóanyag-engedélyezési státuszokat, a veszélyességi besorolásokat, a LOQ feletti MRL-értékeket, a monitoring során kimutatott szermaradékokat, a harmadik országok hatóanyag-engedélyeit, valamint az EU-ba irányuló exportadatokat.
Az EU-ban nem engedélyezett legveszélyesebb hatóanyagok közül 22 esetében létezik még legalább egy, a LOQ-t meghaladó MRL-érték. Ezek közül 14-et ténylegesen kimutattak az importált élelmiszer- és takarmánytermékekben, további négy hatóanyagnak pedig legalább egy harmadik országban van engedélyezett felhasználása, így az elemzés végül 18 hatóanyagra épül. Ez 235 terméket és 86 országot érint, ami összesen 10 583 hatóanyag-termék-ország kombinációt jelent.
A kutatók három stilizált forgatókönyvet dolgoztak ki egy agrárgazdasági modellben. A legszigorúbb változat azt feltételezi, hogy minden érintett országban az összes gazdálkodó leállítja az EU-ba irányuló exportot. A legenyhébb forgatókönyv szerint csak a kimutatott szermaradékok arányának megfelelő termelői kör érintett, és ezek a gazdálkodók mérsékelt költséggel képesek alkalmazkodni. A három forgatókönyv egyúttal időbeli sorrendként is értelmezhető, hiszen rövid távon szűkebb az alkalmazkodási lehetőség, hosszabb távon viszont a harmadik országok akár az EU-s szintekhez is igazíthatják saját MRL-értékeiket.
A szimulációk mindhárom esetben azonos irányú hatást mutatnak - csökkenő uniós importot, növekvő belső termelést és emelkedő fogyasztói árakat -, ám a hatások intenzitása jelentősen eltér. A legszigorúbb forgatókönyv szerint az elemzett termékek teljes uniós importja 41 százalékkal esne vissza, míg az enyhébb változatokban a visszaesés mindössze 8 százalék, illetve 1 százalék alatti. Az egyes országok és termékek között ugyanakkor jelentős különbségek tapasztalhatók.
A ciprokonazol hatóanyag esettanulmánya rámutatott, hogy egyetlen hatóanyagnál is 20 és 40 százalék között mozoghat a helyettesítés többletköltsége a termelési költségekhez képest. Ez azt támasztja alá, hogy az MRL-csökkentés hatásainak megbecslése hatóanyag-specifikus, mélyreható elemzést igényel az egységes feltételezések helyett. Emellett a fejlődő országokat aránytalanul sújthatja az intézkedés, mivel több, számukra kulcsfontosságú áruféleség nem is szerepelt a modellben, így azok hatásvizsgálatát csak kvalitatív módon végezték el. A tanulmány hangsúlyozza, hogy eredményei nem pontos előrejelzések, hanem csupán lehetséges tartományokat jelölnek ki, a további szakpolitikai lépéseknek pedig átfogóbb elemzésre - többek között a környezeti és társadalmi hatások vizsgálatára, valamint nyilvános konzultációra - kell épülniük.