agrarszektor.hu • 2026. szeptember 19. 17:01
Az erdőgazdálkodás egyik legalapvetőbb fenntarthatósági szempontja, hogy az erdő faállománya a véghasználatát követően fel legyen újítva.
Az erdőgazdálkodás egyik legalapvetőbb fenntarthatósági szempontja, hogy az erdő faállománya a véghasználatát követően fel legyen újítva. A fontosságára tekintettel ennek a biztosítására a szabályozás az elmúlt évtizedekben a hagyományos bírságolás mellett egyéb eszközöket is alkalmazott: a korábbi, erdőfenntartási járulékra és erdőfelújítási támogatásokra épülő rendszer helyébe 2009-től az erdőfelújítási biztosíték intézménye lépett.
Az erdőfelújítási biztosíték célja, hogy az erdőfelújítás önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén legyen legalább részleges pénzügyi fedezet a kötelezettség hatósági úton történő végrehajtására (végrehajtatására). Erre a garanciára elsősorban magánerdőkben (nem kizárólagosan állami tulajdonú erdőkben) és tarvágások esetében van szükség. Az állami tulajdonú erdők vagyonkezelői esetében az állam általában egyéb eszközökkel is el tudja érni az erdőfelújítások eredményes és határidőben történő végrehajtását. Hasonló a helyzet az egyéb erdőfelújítási kötelezettséggel járó fakitermelések (fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás) esetében, amikor az erdőgazdálkodó a véghasználatot több ütemben hajtja végre, és a továbblépés feltétele az erdőfelújulás meghatározott ütemben történő biztosítása - írja a NAK.
Erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: erdőtörvény) alapján az erdészeti hatóság az alábbi esetekben írja elő erdőfelújítási biztosíték nyújtását: fakitermeléshez (tarvágáshoz) kapcsolódóan:
- ha az erdőgazdálkodó a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az adott tárgyév első napján erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdőterületének 5 százalékán - összesen legalább egy hektár területen - túllépi az erdő felújítására jogszabály vagy az erdészeti hatóság által előírt határidőt;
- természetes vagy természetszerű erdő esetében bármekkora területen, származék vagy átmeneti természetességi állapotú erdőknél 1 hektárt meghaladó területen, kultúrerdő vagy faültetvény esetében pedig 5 hektárt meghaladó területen végzett tarvágás esetén, ha: az erdőgazdálkodó öt évnél rövidebb ideje folytat erdőgazdálkodói tevékenységet, vagy korábban nem hajtott végre eredményes erdőfelújítást (elsőkivitelt) vagy sikeresen befejezett erdőtelepítést;
- ha az erdő tulajdonosa (haszonélvezeti vagy vagyonkezelési jog fennállása esetén annak jogosultja), közös tulajdon esetén az előbbiek tulajdoni hányad alapján számított legalább 25 százaléka a tarvágás erdészeti hatósághoz történő bejelentéséig ezt kezdeményezi.
- erdőfelújítás szabályainak megsértése esetén:az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidő túllépése esetén (erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa a kötelezett);
- tulajdonformától függetlenül, ha az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő leteltekor az erdősítés nem éri el az elvárásként meghatározott állapotot, de az elvárt természetességű erdő további erdőnevelési beavatkozásokkal kialakítható, és ezt az erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.
Az 1. b) és c) esetben az erdőgazdálkodó mentesülhet az erdőfelújítási biztosíték nyújtása alól, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást legfeljebb a lehetséges terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és mennyiségű újulat létrehozását követően folytatja. Az erdőfelújítási biztosíték az alábbi formában nyújtható:
- az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénz,
- bankgarancia,
- okirattal igazolt, ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénz.
Fakitermeléshez kapcsolódó erdőfelújítási biztosíték nyújtásának előírása esetén az erdőgazdálkodó az érintett fakitermelést csak akkor kezdheti meg, ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtására vonatkozó előírást teljesítette.
A nyújtott erdőfelújítási biztosíték felszabadítása
Az 1.a) -c) esetekben az erdészeti hatóság a nyújtott erdőfelújítási biztosíték 70 százalékát az erdőfelújítás elsőkivitelének elvégzését és annak erdészeti hatósági ellenőrzését követően, a fennmaradó 30 százalékát pedig az erdőfelújítás sikeres befejezését követően szabadítja fel.
A 2. a) esetben az erdészeti hatóság a nyújtott erdőfelújítási biztosíték teljes összegét az erdőfelújítás megkezdésének vagy a pótlás elvégzésének bejelentését követő 15 napon belül elvégzett műszaki átvétele után 15 napon belül felszabadítja.
A 2. b) esetben a nyújtott biztosíték felszabadítására az erdő előírt állapotának elérését követően, vagy ha erre nem kerül sor, és emiatt az erdészeti hatóság az erdőt ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonja, akkor az előbbiek szerint kerülhet sor.
Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség valamilyen okból megszűnik (pl. terméketlenné minősítik az erdősítés területét), az erdőfelújítási biztosíték szintén felszabadításra kerül.
Fontos! Az erdészeti hatóság a nyújtott erdőfelújítási biztosítékot nem feltétlenül annak a nyújtója részére szabadítja fel. Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa(i) másképpen nem állapodtak meg, akkor a felszabadított erdőfelújítási biztosíték jogosultja a tárgyévi műszaki átvételkor az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint bejegyzett erdőgazdálkodó, annak hiányában a tulajdonos(ok) lesz(nek).
Az erdőfelújítási biztosíték felhasználása az erdőfelújítás hatósági végrehajtására
Amennyiben az erdőgazdálkodó nem végzi el az előírt határidőben az erdősítést, akkor az erdészeti hatóság elrendelheti az erdőgazdálkodó, ennek hiányában a föld tulajdonosa számára annak elvégzését. Ha a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, az erdősítés megkezdésének, illetve a pótlás elvégzésének végrehajtását az erdészeti hatóság átadja foganatosításra a végrehajtást foganatosító szervnek, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
A végrehajtási eljárásban az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek szakszerűségének biztosítása érdekében erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást kell kijelölni. Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az erdőfelújítási biztosíték szolgál. Az erdősítési tevékenység elrendeléséről és a végrehajtásról bővebben az erdőtörvény 106. §-a nyújt tájékoztatást.
Fentiek miatt fontos, hogy az erdőgazdálkodók a tarvágások megtervezésekor számoljanak a biztosítékfizetési kötelezettséggel, és előzetesen ellenőrizzék annak feltételeit, valamint az esetleges mentesség lehetőségét, hiszen a biztosíték összege a gazdálkodás költségeit is befolyásolhatja.