2019. december 8. vasárnap Mária

Hírek - Növény

A francia titok: elleshető fortélyok direktvetéses forgókra

Számos francia gazdaságban már 10-15 éve alkalmazzák a direktvetéses módszert. Hogy helyén kezelhessük az alábbi módszereket, tudnunk kell, a francia éghajlaton általában kevesebb gond van a rovarokkal és több a gombákkal, illetve a meztelen csigákkal, mint nálunk. Mindez a csapadékosabb klímának köszönhető. Ugyanez az oka annak is, hogy júliusban is sikeresen el tudnak vetni egy talajtakaró növényt, ősszel és koratavasszal pedig a tápanyag-kimosódás miatt van szükségük a földfelszín védelmére. A különbségek ellenére van néhány elleshető fortély a most következő vetésforgókban. A cikk végén összegezzük a tanulságokat.
 
 

Két kelet-francia gazdaság példáján keresztül mutatjuk be, hogyan is néz ki a forgatás nélküli művelésre alapozott vetésforgó a gyakorlatban. Minden egyes kultúra direktvetéssel került a talajba, egyedül a cukorrépánál került sorra a sorok előzetes, 4-5 cm-es mélységben történő meghúzására.

A példaként szereplő első gazdaságban (Champagne) a vetésforgó a következőképpen alakul 11 év távlatában. A rotáció a cukorrépával kezdődik. Annak korai betakarítása után még október végén az őszi borsóra kerül a sor, amit együtt vetnek az őszi búzával azért, hogy a talajt megfelelően takarják. A vegetáció akadályozza a gyomosodást, kedvezőbb lesz a mikroklíma és kisebb a borsót érő fagyhatás. Tél végén a búzát egy egyszikűirtóval kiviszik a táblából, és csak a borsó marad.
A második év végén a repce váltja fel a borsót (kihasználva a talajban felhalmozódott nitrogént, illetve a kevés növényi maradványt). A repcét tavaszi lóbabbal, takarmányborsóval társítják – ezek a tél folyamán maguktól elfagynak, és gyomosodást gátló mulcsot képeznek a talajfelszínen.

Forrás: Väderstad

A repce betakarítása után az árvakelésére azonnal rávetik a lóbabot. Így ősszel a búzát gyakorlatilag gyommentes és nitrogénnel gazdagított talaj várja. A búza után sörárpa következik tavasszal, a két kalászos között ismét egy magától elfagyó, pillangósokból álló keveréket vetnek. Tavasszal a sörárpa ebbe a szerves anyaggal dúsított földbe kerül. Betakarítását egy keresztesvirágú (mustár, olajretek) másodvetés követi, amit a tél előtt lezúznak.
A következő tavasszal ismét cukorrépa következik. Az októberi betakarítást követően a jó állapotú, megbolygatott földbe egy gyors eldolgozást követően még a hónap végéig el tudnak vetni egy kései búzát. A búzát nyáron ismét talajtakaró másodvetés követi, majd ezután a nyolcadik évben a tavaszi borsóval folytatódik és megismétlődik a 2-5. évig alkalmazott rotáció.

Egy másik, rossz talajadottságokkal (homokos földek) rendelkező gazdaságban az egyes kultúrák hétéves rotációban követik egymást. Három fontos szabályt tartanak be a termelés során:
1) A talaj állandó takarása (a fő kultúra után másodvetés, vagy mulcshagyás).
2) A talajművelés elhagyása (már a 8-10 cm es műveléssel is megbolygatjuk a talaj életet és a kapillárisokat, ami akadályozza a víz közlekedését mindkét irányba).
3) A rotáció elnyújtása (hétéves vetésforgó).

Vetésforgó:

  • Repce pillangósokkal társítva
  • Őszi árpa
  • Lóbab másodvetésben
  • Őszi búza
  • Zab vagy zabos bükköny
  • Borsó vagy lóbab
  • Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés (pl. takarmányborsó, lóbab, herekeverék)
  • Őszi búza
  • Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés
  • Kukorica
  • Tavaszi árpa
Az alkalmazott technológiák előnyei:
- Állandó talajtakarás, ami gátolja a gyomosodást és szerves anyaggal dúsítja a talajt.
- A takarás védi az eróziótól a talajfelszínt és kedvezőbb mikroklímát teremt télen.
- Javul a talajszerkezet, a sértetlen kapillárisok jobban elvezetik a vizet, a talajélet gazdagodik.
- Csökken a vonóerőigény, éves szinten hektáronként 32 liter gázolaj takarítható meg.
- Kevesebb műtrágya szükséges, egy jó vetésforgó a rovarkártételt is csökkenteni tudja.
Az alkalmazott technológiák hátrányai:
- Öt-hat év kell ahhoz, hogy beálljon a biológiai egyensúly. Eleinte az is megesik, hogy az adott kultúrát újra kell vetni.
- A pockok és egerek felszaporodhatnak az állandóan borított talajfelszín miatt. Az ölyvek és a rókák akkor gyérítik őket hatékonyan, ha a táblákat mezővédő erdősáv határolja.
- A barázdában összegyűlt tarlómaradvány akadályozza a csírázást, ezért a tárcsás csoroszlyák előtt szárterelőkkel kell szabaddá tenni a barázdát. A borsószalmát csak a bordázott vágótárcsák tudják felaprítani, de harmatos reggeleken a vonódott szalmával ezek is nehezen boldogulnak.


(Forrás: http://agriculture-de-conservation.com és La France agricole, 2018. február 16.)


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu