2020. május 28. csütörtök Emil, Csanád
A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül, hiszen nagy gazdasági kárt okozhat és nincs ellene termelői védekezési lehetőség - írja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Több gazdanövénye van és a felszíni vizekben is előfordul. Fertőzési eseteivel 2000 óta számolunk Magyarországon, külföldről behozott vetőgumóval kerülhetett az országba. Behurcolásának évében a fertőzésre kedvező időjárási körülmények következtében Rakamazon a fertőzött tábla gumótermésének 50%-a, Jászberényben 5-25%-a rothadt el a betakarítás előtt.
2003-ban fordult elő először kiugróan nagyszámú (46 db) fertőzött minta, akkor 10 megyét érintett a fertőzés. Ebből egy területen, Újfehértón súlyos tüneteket okozott az állományban a Ralstonia solanacearum baktérium. Mivel elterjedése esetén nagy gazdasági kárt okozhat a burgonyatermesztésben, a szakemberek az eddig bekövetkezett esetek mindegyikében elrendelték a fertőzött állomány felszámolását, 2004 óta ez tagállami kötelezettség is számunkra. Ez az intézkedés eddig eredményesnek is bizonyult a burgonyaállományokban.
A baktérium azonban az utóbbi évtizedekben végzett intenzív felderítések adatai alapján megtelepedett a szintén gazdanövény kesernyés csucsor egyes vízfolyások menti állományaiban. Károsítása évről évre rendkívül változó mértékű lehet. Például 2018-ban e kórokozó egyetlen hazai fertőzését sem azonosította a Pécsi Növényegészségügyi Bakteriológiai Diagnosztikai Nemzeti Referencia Laboratórium, 2019-ben viszont kiemelkedően sok hazai mintából mutatták ki a baktériumot. A hazai termesztés mellett az Európai Unió tagállamaiból származó burgonyatételeket is vizsgáljuk és 2019-ben vett 63 minta egyike sem bizonyult fertőzöttnek.
2019-ben kórokozót hazánk hat megyéjében mutatták ki a Nébih laboratóriumi vizsgálatai, összesen 21 termelő 34 mintájában. A megvizsgált 235 vetőburgonya mintából 8 volt fertőzött, melyek Tolna és Veszprém megye egy-egy településéről származtak. A vizsgálatnak alávetett 220 étkezési burgonyamintából a Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna és Zala megyéből származó 26 minta fertőzöttségét azonosította a laboratórium.
Minden érintett termelőnél növényegészségügyi zárlatot és az összesen 86 hektárról származó étkezési burgonya megsemmisítését, valamint 4,55 hektár vetőburgonya továbbszaporításból történő kizárását és megsemmisítését rendelték el az érintett megyei kormányhivatalok. A fertőzött termőhelyekre, a feltételezetten és feltételezhetően fertőzött területekre, az azokon használt termesztő berendezésekre és eszközökre, illetve a fertőzött felszíni vizekre – a hatályos jogszabályi előírások figyelembevételével1 – az eddig kiderített érintettség alapján ugyancsak meghozták a zárlati intézkedéseket. A fertőzöttel közös eredetű, - feltételezetten fertőzött - burgonya tételek felkutatására további megyékben is folynak vizsgálatok.
A megnövekedett növényegészségügyi kockázat miatt a felelős hatóság az idei évtől fokozott ellenőrzéseket végez. Ennek során az előző évekhez képest 30%-kal több szemlét és laboratóriumi minta vizsgálatát végzi el, ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat, továbbá célzottan ellenőrzi a vetőburgonyaként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt tételeket. Az Európai Unión kívülről pedig továbbra is tilos a vetőburgonya behozatala.
Annak érdekében, hogy Magyarországon elejét vegyük a behurcolt, esetleg lappangó formában jelenlévő, baktériumos hervadás és barnarothadás terjedésének, fontos, hogy ne ültessünk növényegészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát! A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kéri, hogy a termelők az EU piacára szánt áruburgonya-termesztésüket jelentsék be a megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelőinek, hogy a szakemberek elvégezhessék a szükséges növényegészségügyi ellenőrzéseket. Továbbá felhívja a figyelmet, hogy a 2072/2019 uniós rendelet VIII. mellékletének 11. pontja értelmében csak olyan burgonya forgalmazható az EU-ban, amelyet hatóságilag nyilvántartásba vett termelő állított elő, vagy amely ilyen nyilvántartásba vett közös gyűjtő vagy szállítási központból származik, biztosítva, hogy a karantén károsítók elleni védekezéssel kapcsolatos uniós rendelkezéseket betartották.
Hazánkban a termelő jogosult a zárlati károsító fertőzésének felszámolási intézkedései következtében őt ért veszteségek részleges kártalanítására. A Nébih felhívja a figyelmet arra, hogy nem tarthat igényt a kártalanításra az a termelő, aki nem fémzárolt vagy hatóságilag nem ellenőrzött burgonyát ültet, illetve a fertőzés gyanúját nem jelenti be az illetékes kormányhivatalnak.
Címlapkép: Getty Images
