Zala megyében tulajdonképpen nem rossz a helyzet. Meglepően jól helyrejöttek az ősszel még gyalázatos állapotú repceállományok. A száraz, rossz magágyba vetett magból csak lassan lett elfogadható növény. Szerencse, hogy az ősz és a tél is enyhe volt, majd érkezett annyi csapadék, amennyire szüksége volt a repcének.

A szárornmányos ellen már fújtunk, és láttam már fénybogarat is. Tavasszal kaptunk annyi esőt, hogy a fejtrágyák is szépen bemosódtak, most már látszik a hatásuk is" - sorolja a megkérdezett szakember. Úgy véli, idáig nem érte veszteség a kultúrát.

A búza viszont sokkal rosszabb állapotban van. Aki a szárazság  miatt csak október végén vagy novemberben vetett, annak nem bokrosodott az állománya, ahol viszont időben elvetették, ott a szokásos képet mutatja. A fejtrágya be tudott mosódni a talajba, most a tavaszi gyomirtást végzik a termelők.

Még csak az imágók, de hamarosan megint baj lehet. Tavaly azt láttuk, hogy amikor nagy a kártevőnyomás, akkor nem elég a 95 százalékos hatékonyságú szer sem, mert a megmaradt imágók hamar újra felszaporítják a rovarállományt. De a gazdák is vétettek: aki sajnálta a vizet a permetlébe, az nem tudott megfelelő fedettséget biztosítani. Nem számoltunk az aszály hatásával sem: a búzának viaszosabb volt a levele, mint amikor nem védekezik a vízvesztés ellen, ez is okozhatta a hatáscsökkenést" - sorolja a tapasztalatokat a szakember. A mostani aszály másik hatása, hogy egyelőre nem látni gombafertőzés jeleit, csak árpában bukkant fel egy kis pirenofóra - a védekezési küszöb alatti mértékben. Összességében még semmi nincs veszve a térségben. Ha esősebbre fordulna az időjárás, még lehetne belőle egy jó átlagos évjárat.

Veszprém megyében időben elvetették a repcét és a búzát, ám a fejlettségük eltér a szokásostól. A repce végülis szépen helyrerázódott a novemberi esők és a hosszú, meleg tél hatására, és nem volt kifagyás sem. Most tőlevélrózsában van. A fómás betegség ugyan megjelent az alsó leveleken, de a fertőzés mértéke közepesnek mondható. A fejtrágyázást időben elvégezték a  gazdák, és túl vannak a repce-szárormányos elleni védekezésen is. Az utóbbi napokban érkezett egy 10 milliméteres csapadék, ez is jót tett az állományoknak - sorolja a megkérdezett szaktanácsadó.

A gond inkább a búzával van: hiába került időben földbe a mag, alig fejlődött mostanáig.

- összegez a szakember. Az őszi gabonában már elvégezték a fejtrágyázást és a gyomirtást is. A térségben jellemző a folyékony fejtrágyázás (Nitrosol), és a gazdák a második adagnál is szívesen választanak folyékony nitrogénformákat, amelyek a rovarölő és gombaölő kezelésekkel összevontan kiadhatók. A mikroelemes lombtrágyák is kedveltek ezen a viszonylag sok nagygazdasággal rendelkező, átlagosan 18 aranykoronás földminőségű vidéken. Szilárd műtrágyaként leginkább a MAS-t használják a helyiek, de ilyen időjárásban kétséges a hasznosulása. "Az a baj, hogy ha a kiadása nincs szinkronban a csapadék érkezésével és a növény fejlődésével, akkor részben elvész a hatóanyag. A február végi fagyban kiszórt adag a gyökérzóna alá került, mire feléberedtek a növények, a márciusban kiadott műtrágya pedig részben elillant a 20 fokos melegben" - magyaráz a szaktanácsadó. És megemlít még egy érdekességet: a napraforgót egyesek máris elkezdték vetni, ami pár éve még elképzelhetetlen volt.

Egy Bács-Kiskun megyei szaktanácsadó Kiskunmajsa térségében rendkívül gyenge adottságú földekről tudósít. A 7-17 AK-s talajokon nagyon fontos lenne a szervestrágyázás vagy a zöldtrágyanövények meghagyása egészen februárig, mivel a száraz, homokos földet - ha nem fedi őszi kultúra - ilyenkor csak hordja a tavaszi szél, kárt téve a lábon álló kultúrákban is.

"Itt  marhákat tartanak, árpát, tritikálét, silókukoricát  termelnek a gazdák. Már a búza vagy az árukukorica vetésére sem igazán jó ez a föld. Idén az extrém szárazság a legnagyobb a baj. Már tavaly a végsőkig halogatták a termelők az őszi kalászosok elvetését, mert várták az esőt. Így az állományok a szokásosnál is fejletlenebbül mentek a télbe. Ezt követte ez a mostani aszály, amiben még a kiadott fejtrágya sem hasznosul. A 34 százalékos ammónium-nitrát egy része elillan ilyenkor, a pétisó egy kicsit lassabban táródik fel, így idővel jobban érvényesül. De sokan még ki sem adták, megint az esőre várnak" - sorolja a szaktanácsadó.

Az árpa és a tritikálé - ha gondosan vetették és meghengerezték - még tűrhetően viseli a szárazságot, de valamennyi termésdepresszió már biztosra vehető. Annyi bizonyos, hogy gombás betegségekre most kevesebb az esély, a szívó kártevők azonban hamarosan elemükben lesznek.

Hajdú-Bihar megyében általában sokkal jobbak a földek, de most arra panaszkodik a szaktanácsadó, hogy még mindig látszik a  búza sorja. "Hiába vetették el időben a gazdák, ha Katalin napjáig ki sem kelt. A tél 5 fok feletti időszakait kihasználva jutott el az állomány odáig, hogy a márciusi melegben bokrosodni tudott, azóta viszont a periodikus lehűlések miatt teljesen megállt a fejlődésben.

- avat be a szakember. A száraz tavaszi időjárásban csak ott tudott hasznosulni a műtrágya, ahol a gazda gyomfésűvel vagy hengerrel megpróbálta beljebb juttatni a talajba a tápanyagot. A búza ezzel együtt is csak 5-10 centis magasságot ér el a térségben. Még csúnyábban néz ki a  repce, annyira ritkás, hogy "telefonálnak egymásnak" a tövek. A lucernavetések viszont szépek. Ha minden így marad, akkor áprilisban már kaszálni kell. A térségben jellemző a vadludak és a pockok kártétele. A tél a rágcsálók számára igen kedvezően alakult, ez pedig sokba fog kerülni a gazdáknak - különösen Békés megyében.