2019. április 26. péntek Ervin

Hírek - Növény

Biogazdálkodás ökovetőmag nélkül? Senkinek sem kell a minősített vetőmag

Szépen hangzik a 170 ezer hektárnyi ökológiai terület, de valójában csak mintegy 50 ezer hektáron folyik tényleges árutermelés a biogazdaságokban - a többi gyep. Bio minősítésű búzát, kukoricát, olajos növényt és zöldséget hozzávetőleg 40 ezer hektáron termelünk, jobbára konvencionális vetőmagra alapozva. Pedig volna hozzá megfelelő szaporítóanyag, csak senkinek nem kell - állítja a vetőmag-előállítói oldal. Kicsit mélyebbre ástunk a témába, és kiderült, volna megoldás, csak akarni kell.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Jelenleg mintegy170 ezer hektáron folyik ellenőrzött biotermelés hazánkban, de ebből nagyjából csak 50 ezer hektárt fed le valóban az áruelőállítás (beleértve a gyümölcsöt is), a többi legelőként (esetleg halastóként) funkcionál. A gabonafélék, zöldségek és olajosmagvak termesztése mintegy 40 ezer hektárra tehető. A kormány mostanra 300 ezer hektárnyi ökotermő területet szeretett volna elérni, ami Magyarország termőterülétének mindössze 7 százalékát jelentené  - szemben mondjuk Ausztriával, ahol ez az arány 20 százalékra tehető.

A biopiac mégis a határokon túl tartogat nagy lehetőségeket, a hazai fogyasztás ugyanis elenyésző. A biotermelők jellemzően kis területeken, kicsi és heterogén kínálattal jelennek meg a piacon, amit egyelőre csak azért "tűr el" a külföldi vevő, mert a nyugati termelés még mindig nem képes lépést tartani a kereslet növekedésével, és szüksége van az alapanyagra. A hazai biogabona egy része így is takarmányként végzi, hogy magasabb hozzáadott értékű állati termékké váljon valahol német, olasz vagy francia földön. Azok a magyar termelők viszont, akik szántóföldi növényekből szeretnének nagyobb, homogén mennyiséget előállítani, gyakran nem találnak hozzá bio minősítésű vetőmagot. Pedig az egymillió hektárnyi konvencionális búza mellett eltörpül az a párezer hektár, amelyen ökogabona készül. Mégsem lenne hozzá vetőmag?

Lesz hozzá vetőmag?

Mindenki a másikra mutogat

Az ökológiai gazdálkodást szabályzó uniós rendeletek szerint a biogazdáknak minimalizálniuk kell a külső források használatát, azaz lehetőség szerint a szaporítóanyagnak is ökogazdaságból kell származnia. Az EU-s rendelet előírja, hogy minden tagállamban létre kell hozni egy ökovetőmag-adatbázist, amelyet Magyarországon a Nébih kezel. Az adatbázisba a vetőmag-előállítók és -forgalmazók töltik fel a rendelkezésre álló készleteiket, önkéntesen.

A biotermékek 30-50 százalékkal drágábban értékesíthetőek a piacon, de több talaj- és élőmunkával és kisebb hozammal kell számolni a termelésben. Plusz 30-50 százalékkal drágább lenne hozzá az ökológiai minősítésű vetőmag is. Ki akarná még ezt a terhet is a nyakába venni? Szerencsére, ha az ökovetőmag-adatbázisban nem szerepel a keresett fajta magja, akkor a termelővel szerződött tanúsító szervezet - a  Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. vagy a Hungária Öko Garancia Kft.- eseti engedélyt adhat a favorizált, egyébként teljesen konvencionális mag elvetésére. Vagyis elég csak belenézni az adatbázisba, és keresni egy olyan tavaszibúza- vagy lucernafajtát, amelyik nincs benne, és egy rövid indoklással ennek használatát kérvényezni. A lényeg, hogy a hagyományos vetőmag ne legyen csávázott - és máris vethető.

A termelésünk 20 százaléka ökovetőmag, de itthon nincs rá kereslet, kimegy inkább Franciaországba, Belgiumba, Olasz - és Németországba. Ugyanis hiába tölteném fel itthon az adatbázisba a fajtáimat, mindig volna olyan fajta, ami alkalmas ökotermesztésre, de nem szerepel benne, így azt választanák az élelmes biogazdák"

 - magyarázza a vetőmagelőállító szempontjait az egyik legnagyobb piaci szereplő, a Tradisco Seeds Kft. termeltetési managere, Kruppi Tibor, aki úgy érzi, az ellenőrző szervezetek a jelenlegi jogi szabályozás mellett tehetetlenek, és kvázi "asszisztálnak" a gazdáknak.

Az ökovetőmag-adatbázisban idén tavasszal egyetlen tavaszikalászos-, kukorica-, zöldség- vagy aprómag sem szerepel, és októberben frissült utoljára. A vetőmag-előállítók ugyanis a mostani feltételek mellett nem látják értelmét a kínálat feltöltésének.
Pusztába kiáltott és szélbe szórt...

Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője nem tudja megmondani, hogy a velük szerződött biogazdák hány százaléka használhat tényleg ökovetőmagot, de azt tudja, hogy mintegy 20 különböző gabonafajtára adtak ki eseti engedélyt tavaly, holott ennél jóval kevesebb fajtával operál a biovetőmag-előállítás. "Tudom, hogy más tagállamokban, például a sokat emlegetett Ausztriában, a mienkénél sokkal árnyaltabb a szabályozás.

Az ágazati szereplők – ideértve a vetőmagszektor, az illetékes hatóság és tanúsító szervezetek képviselőit – minden évben összeülnek, és eldöntik, hogy a belső piacon elérhető ökovetőmag-kínálat alapján melyik az a növénycsoport, amelyikre általános engedélyt adnak a konvencionális vetőmagok használatára.

Most például ilyenek a zöldségfélék és a napraforgómag. Ehhez képest mi látszatszigorral fölösleges adminisztrációra kényszerítjük a gazdákat, a végeredmény pedig ugyanaz, csak sok bürokrácia árán" - magyaráz a szakember.

Akkor mi a megoldás?

Kruppi Tibor szerint egyszerűen meg kellene tiltani, hogy az ellenőrző szervezetek eseti engedélyeket adhassanak ki, hiszen aki akar, az most is talál megfelelő biovetőmagot. Szépkuthy Katalin másképp látja. Szerinte érdemes lenne a németekhez hasonlóan meghatározni a biotermesztésben használható fajták körét, és ezzel megteremteni a homogén, jól eledható árualapot. Hozzáteszi:  vannak vásárlók, akik már ma is megkövetlik az ökovetőmagot, mint például a Bio Suisse vagy Demeter minősítésű üzemek.

Csak akkor bio a vetőmag, ha muszáj
A konvencionális vetőmag használatát a jelenlegi tervek szerint valamikor a 2035 környékén kitiltják a biotermelésből. Addig is az ágazatnak arra kellene törekednie, hogy kialakuljon egy konszenzus arról, hogy mely fajok stratégiai jelentőségűek (például a kenyérgabonák, takarmány-alapanyagok), majd kiválasztani azokat a fajtákat, amelyek az ökotermesztésben is megállják a helyüket, és eladhatók. Ezekből a fajtákból kellene elegendő vetőmagot előállítani, és feltölteni a készletet az adatbázisba"

- mondja a szakember. Kruppi Tibor szerint a vásárlói igények alakulását a vetőmag-előállítóknak is követniük kell, ehhez azonban információra lenne szükségük a keresett magokról. "Pillanatnyilag nincs adatunk arról sem, hogy mennyi biobúza, biokukorica vagy biorepce termett az országban, nemhogy ezek fajtáiról. Pedig ez alapján már most jobban tudnánk igazodni a szükségletekhez. Persze a saját fogású, után-termesztett vetőmagból termelt árumennyiség akkor is félrevezetne..."

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu