2019. augusztus 20. kedd István

Hírek - Növény

Brutális károkat okoz az illegális lengyel krumpli

Óriási problémát jelent a magyar burgonyapiacon az illegálisan az országba érkező olcsó, de gyenge minőségű krumpli. A legnagyobb gond, hogy az ismeretlen forrásból beözönlő termékek extrém módon letörik a magyar burgonya árát és a hazai termőterület is egyre csökken. Az aszályos időjárás nem csak mennyiségbeli csökkenést, hanem jelentős minőségromlást is okoz.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Jelenleg körülbelül 16-17 ezer hektár körül alakul a burgonya termőterülete Magyarországon, ami jelentős csökkenést jelent az elmúlt évekhez képest. A várható termés nagyságrendileg 400-450 ezer tonna lesz, ami valamivel kevesebb, mint a tavalyi mennyiség. A visszaesés leginkább az 1-2 ezer hektáros területcsökkenésnek, és az idei év aszályos időjárásának tudható be. A szárazság és az egyenetlen vízellátás miatt jelentős lehet a minőségromlás az őszi burgonyáknál is, ami azt jelenti, hogy sok lesz a babás, repedt, varas gumó - mondta az agrárszektor.hu-nak Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója.



A legnagyobb gondot a hazai piacon mégis az illegálisan az országba érkező, nagyon olcsó, de gyenge minőségű lengyel burgonya okozza, amely nagyon letöri az árakat. A probléma komolyságát  jelzi, hogy becslések szerint már 50 százalék feletti a szürkegazdaság aránya a magyar burgonyapiacon, emiatt nagyon erős a verseny az import krumplival árban és minőségben is egyaránt - közölte az igazgató.

A magyar burgonya termésmennyisége jelenleg mindössze 80 százalékban fedezi a hazai szükségletet.

Idén a burgonyaárak év elején kedvezőbben alakultak, majd júniustól jelentősen visszaestek, és jelenleg még a tavalyi, ugyancsak problémás évnél is rosszabb a helyzet. Novembertől azonban jelentős áremelkedésre számítanak a termelők, és ennek köszönhetően összességében nyereséges év várható a magyar burgonya piacon. Ugyanakkor termelőnként jelentősek lehetnek majd a különbségek a technológiai színvonaltól, az elért termés mennyiségétől és minőségétől, valamint az értékesítési lehetőségektől függően - tájékoztatott Polgár Zsolt.



Tavasszal és koranyáron a korai újburgonyából túltermelés alakult ki, mert túl sok termelő választotta ezt a típust. Emiatt júniusban az árak drasztikusan estek, megközelítőleg nettó 60-70 forint körül alakult egy kilogramm újkrumpli ára. Az árak azóta stabilizálódtak, és ősszel várhatóan újra dömpingárra számíthatunk. A problémákat tetézi, hogy rendkívül alacsony, csupán 15 százalék a vetőgumó felújítási aránya, ami jelentősen rontja magyar termelők versenyképességét. Ez ugyancsak negatív hatással van a hazai felvásárlási árakra.

Évről évre nagy a terület és az áringadozás, ami annak köszönhető, hogy nincs feldolgozóipar, és szerződéses viszonyon alapuló termelés sem

 - hívja fel a figyelmet a Burgonyakutatási Központ igazgatója.

Fajtanemesítés Magyarországon
A hazai burgonyanemesítés mára gyakorlatilag a keszthelyi burgonyanemesítési programra redukálódott, amelynek sajátossága, hogy összetett biotikus és abiotikus rezisztenciával rendelkező fajtákat igyekszik kinemesíteni. Minden keszthelyi fajta rezisztens a legfontosabb burgonyavírus-betegségekkel szemben. Többségük fonálféreg és burgonyarák rezisztens is, míg vannak közöttük legalább közepes varasodás és fitoftóra rezisztens fajták is.
A hazai fajták minőségben és termőképességben sem maradnak el a konkurens külföldi fajtáktól, kevesebb vegyszerrel és több éven át termeszthetők. Az újonnan nemesített fajtáknál kisebb a különféle gumóhibák előfordulási aránya, így magasabb az értékesíthető termés, mint a legtöbb nyugati fajtánál.

Tavaly szeptembertől a burgonyán a kereskedelemben kötelező feltüntetni a származási országot, a fajta nevét és főzési típusát, ami megkönnyítheti a magyar vásárlók helyzetét. Magyarországon a fajtaválaszték ugyanis bőséges, a korai éréscsoport két vezető fajtája a keszthelyi Balatoni rózsa és a holland Red Scarlet, a középérésű kategóriában pedig kiemelhető a holland Roko és Desiree, a keszthelyi Hópehely, és a német Agria fajták. A magyar fogyasztó még mindig ragaszkodik a rózsa héjú, sárga húsú, nem lisztes, tehát „B” típusú fajtákhoz, és ez teszi ki a fogyasztás 85 százalékát. 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu