Döbbenetes dolog derült ki a magyar spárgáról: ezt sokan nem gondolták volna

Döbbenetes dolog derült ki a magyar spárgáról: ezt sokan nem gondolták volna

agrarszektor.hu
Bár az egyszeri fogyasztó azt hihetné, a fehér és a zöld spárga két különböző növény, ez nem igaz: valójában mindkettő ugyanannak a növénynek a változata. Csak amíg az egyik szabadon fürödhet a napfényben, a másikat a termesztése során egyáltalán nem érik a Nap sugarai. Ennek a fajtának a termesztése azonban háromszor annyi munkával jár, mint a zöld változaté, pedig már az is eléggé kézimunka-igényes.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A spárgatermesztés Magyarországon főleg az ország déli részére koncentrálódik, Ásotthalom, Orgovány, Kiskőrös és Szeged környékére. Ezen a területen, Csengődön él Somogyi Nóra, okleveles kertészmérnök, aki már több mint húsz éve foglalkozik spárgatermesztéssel - írta meg a hvg.hu. Ahogy fogalmazott, a Kertészeti Egyetemen elsőéves hallgatóként figyelt fel először erre növényre, és 1999-ben telepítették az édesapjával az első egy hektáros spárgaültetvényt Csengődön, így amikor Somogyi Nóra az egyetem végére ért, már volt egy termő ültetvénye.

A spárga ugyanis évelő növény, aminek a telepítést követő harmadik évtől szedhető a termése. Ráadásul ekkor is még csak 1-1,5 hétig terem egy keveset, és nem a teljes szezonban, 50-60 napon keresztül

- tette hozzá Somogyi Nóra.

A spárga ugyanis úgynevezett magoncból - vagyis egy rügyező, sok gyökeret eresztett gyöktörzsből - fejlődik termő növénnyé, amelyből egy hektárba nagyjából 15 ezret ültetnek el. A magoncot úgy kell nevelni, mint egy palántát, aztán pedig tápanyagdús földbe kell telepíteni. A szakember elmondta, hogy telepítés előtt a területet feltöltötték tápanyaggal és leszántották mélyszántással. Ezek után a magonc telepítéséhez sorokban barázdákat nyitnak, ide helyezik be a növényt egymástól 25-30 centiméteres tőtávolságra, majd ahogy a spárga nő felfelé, a gödröt betemetik. A második évben tavasszal kibújnak a földből a spárgasípok, de ezeket még nem szedik le, mert ilyenkor az a cél, hogy megerősödjön a növény. A harmadik év tavaszától viszont már lehet szedni a spárgasípokat.

Amikor véget ér a szedés, a sípokat tápanyagban, növényvédelemben részesítik, öntözik, és akár 1,80 méter magasra hagyják őket megnőni. A nagy lombtömeg a fagyok után leszárad, ezt lekaszálják vagy lezúzzák, és a folyamat a következő év tavaszán ismétlődik.

A spárga betakarítása nem gépesített, minden egyes sípot elvágunk, majd a szedés után jön a mosás, a méretre vágás és a válogatás. A spárga ezek után hűtőkamrába kerül, ahol 2,5-3 Celsius-fokos hőmérsékleten tároljuk

- mondta el Somogyi Nóra.

A csengődi szakember jelenleg 8 hektáron termeszt zöld spárgát. Bár eleinte fehér spárgával foglalkozott, ennek szedése nagyjából háromszor annyi munkával jár, mint a zöld típusé, ezért inkább átváltott a zöld spárgára. A spárgának a szedési technológia alapján tehát 2 típusa különböztethető meg: a fehér (halványított) és a zöld spárga. Somogyi Nóra elmagyarázta, hogy a két típus szedési módja között az a különbség, hogy míg a fehér spárga nem kap napfényt, belenő egy bakhátba, itt kell megtalálni a kibújó sípot, majd kiásni a spárgákat, a zöld egy sík területen nő, és a megfelelő méretű spárgatöveket szedéskor csupán egy késsel kell elvágni.

Az okleveles kertészmérnök beszélt arról is, hogy idén az időjárás miatt a megszokottnál később indult a szezon, április 26-án kezdődött a spárgaszedés, és várhatóan június 10-15-ig tarthat. Somogyi Nóra szerint a spárga nagyon kényes növény: érzékeny a szél- és homokverésre, a fagyra, a hőmérséklet-ingadozásra, a rozsda-, és egyéb gombabetegségekre, ráadásul a spárgabogár és a spárgalégy is az ellensége. Bár a spárga a szakirodalom szerint szárazságtűrő növény, a megfelelő termésátlag eléréséhez meg kell kapnia a kellő mennyiségű vizet. Emellett a termesztés egész folyamata során figyelni kell rá, hiszen egy nap alatt akár 8 cm-t is nőhet a növény, ha magas a hőmérséklet.

A szakember a spárga nagy részét egy felvásárlóknak adja el. A spárgát felvásárláskor vastagság szerint osztályozzák, a felvásárlási ár az átmérő függvénye:

  • levesspárga: 12 mm alatt
  • solo 2: 12-16 mm átmérő
  • solo1: 16-22 mm átmérő
  • extra kategória 22-24 mm átmérő
  • szuper extra 24 mm átmérő felett

A spárgatermesztés Somogyi Nóra elmondása szerint kifejezetten költséges, mert bár a magoncot csupán egyszer kell telelepíteni, és akár 10-15 termő éve is lehet, a spárgaszedés rendkívül kézimunkaerő-igényes, ráadásul a műtrágya ára tavaly óta a négyszeresére nőtt, a növényvédőszer ára a duplája lett, azonban a felvásárlási ár nem emelkedett. Míg a szupermarketekben 2000 forintért vehetünk meg fél kiló spárgát, ennek felvásárlási ára a termelőtől még a legjobb kategória esetén is 800-1100 forint kilónként - mondta el Somogyi Nóra, aki éppen emiatt próbálja közvetlenül maga eladni a zöldséget éttermeknek és kisboltoknak, például már balatonfelvidéki éttermekbe is szállít spárgát.

Mire figyeljünk a spárga megvételekor?

  • Ne legyen nyílott fejű, ne nyíljon ki a virágja;
  • ne legyen sípos, ekkor van egy lyuk a spárgasíp belsejében;
  • a boltban megvett spárga alján 1,5 cm fehér (fás) rész lehet;
  • fontos tudni, hogy a szupermarketekbe kerülve azért marad hosszabban friss a spárga, mert egyből kapnak a spárgasípok egy sokkolást, vagyis 0 Celsius-fokos vizes zuhanyt, így a növény nem öregszik tovább, nem görbül be.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?