Drámai a helyzet a magyar földeken: búcsút inthetünk az idei repcének?

Drámai a helyzet a magyar földeken: búcsút inthetünk az idei repcének?

agrarszektor.hu
Az utolsó pillanatban érkezett a csapadék a földekre az őszi kalászosoknak. A szakértők szerint a terület felén a vetések állapota a legjobb esetben is csak közepes, negyedén pedig kifejezetten gyenge.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Sokkal gyengébb képet mutat a vetések állapota az elmúlt 5 év átlagához képest - mondta Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A szakember szerint ez az őszi és a téli csapadékhiány következménye, amelyből kifolyólag a GOSZ becslése szerint a táblák 50%-án közepes a növények állapota, a jó, illetve a gyenge minőség pedig 25-25%-ot tehet ki - olvasható a Világgazdaság oldalán.

Az első és a második fejtrágyázás is megtörtént a megfelelő mennyiségben, az elmúlt hetek esőzései pedig a talajok vízhiányának körülbelül a felét pótolhatták

- mondta Petőházi Tamás.

Ezt megerősítette Csősz Tibor is, aki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa. Elmondása szerint az, hogy leesett 60-70 milliméter eső csak az aktuális hiány felét pótolta, az elmúlt hét azonban ismét rontott valamennyit ezen az arányon. A márciusban lehullott csapadék - az utolsó napot nem számolva, amikor már több helyen is esett - az elmúlt 30 év átlagának csupán a 40%-a volt. Mint mondta, nagyon kellett a növényeknek a március utolsó és április első napján, illetve az egy héttel később lehullott csapadékra is óriási szükség volt. A szárazság leginkább a repcét viseli meg, már több helyen ki kellett tárcsázni a vetést, de a többi növény állapota látványosan javult a csapadék hatására, amely egyébként a tavaszi munkákban is segített - tette hozzá Csősz Tibor. A MOSZ-hoz érkezett olyan jelzés a termelőktől, hogy - bár a talajhőmérséklet nem volt még ideális - néhány helyen már nekiláttak a napraforgó vetéséhez, és húsvét után a kukoricáét is elkezdik.

Az őszi kalászosok egészen március elejéig súlyos csapadékhiánnyal küzdöttek, ami a növények differenciálódási szakaszában sajnos meghatározóan hat a terméseredményekre is - tette hozzá a portálnak Sándorfy András, a vetőmagpiaci jelenlétéből kifolyólag a hazai kalászos gabona vetésterületének 60%-áról közvetlen információkkal rendelkező Marton Genetics cégcsoport ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a drága tavaszi fejtrágya hasznosulása is gyengébbre sikeredett, mivel nem volt bemosó csapadék. A gazdálkodók a tavaszi földmunkák során a talajban lévő minimális nedvesség megőrzésére törekedtek, azonban a március-április fordulóján országosan leesett 10-50 milliméter eső valóban megváltás volt a határnak, hiszen a vegetációs időszakból 40-50 nap telt el csapadék nélkül. Az eső megérkezése után egy hét alatt annyit fejlődtek a búzák, mint a vetéstől eltelt öt hónapban - érzékeltette Sándorfy András a csapadék jelentőségét.

A tapasztalatok szerint főleg a későn vetett búzákban és tritikáléban maradt el a bokrosodás a fajtáktól elvárttól, amit már a későn jött csapadék sem tud helyrehozni. Sándorfy András szerint az idei várható teljesítményről egyelőre annyit lehet elmondani, hogy erős közepes vagy annál picivel jobb gabonatermésre akkor lehet számítani, ha még egyszer nem telik el 20-30 nap eső nélkül - legfeljebb aratás előtt. A repcénél viszont sok helyen menthetetlen volt a ki sem kelt állomány, így a Marton Geneticshez érkező jelzések szerint is több száz hektárt kellett kitárcsázni a dél-alföldi régióban. Az ott megmaradt állományok fejlettsége az eső után gyenge, így abban a régióban a közepes termés is valószínűtlen, míg országos viszonylatban gyenge közepes átlag várható.

A csapadékhiány alatt a szárazságtűrő búzafajták viszont már meg is kezdték a vizsgájukat - utalt a vetőmagpiacon folyó versenyre az szakember, a martonvásári portfólióban több ilyen fajta is van. Emellett bíznak abban, hogy az Agrárinnovációs Díjjal is kitüntetett termesztéstechnológiai újításuk, a speciális talajbaktériumos csávázás még több gazdálkodónak segít. A technológia lényege, hogy éppen a csíranövény kezdeti fejlődését segíti, amire most nagy szükség volt. A hazai termelői körben egyre többen látják, hogy az éghajlati változásokra a megfelelő fajtaválasztással lehet csak előre felkészülni.

Nyugodtabb lett a piac

A gazdálkodók visszajelzései alapján megállapítható, hogy az exportbejelentési kötelezettség lassan beépül a folyamatba - mondta Csősz Tibor. Igaz, hogy kell néhány nap az engedélyezések megérkezéséig, de lényeges változás az intézkedés bejelentése utáni napokhoz képest, hogy a felvásárlók most már kiajánlanak új árakat a termelőknek. Az érdekképviselethez érkező információkból kitűnik, hogy az árakat tekintve megnyugodott a piac, és bár a gabonaárak április közepén magasabbak voltak, mint egy hónappal korábban, nagy kilengéseket már nem tapasztalnak.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 29. 06:03