Hiába vetettek többet idén búzából a magyar gazdák, előfordulhat, hogy jóval kevesebbet fognak aratni. Az Alföldön ugyanis csak Sükösd környékén, egy 50 kilométeres körzetben vannak jó állapotban a gabonaállományok, a régió többi részén viszont közepes vagy gyenge képet mutatnak, míg a Dunántúlon - ahol jóval több volt a csapadék - jó és közepes növényállapotot lehet tapasztalni. Erről Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke beszélt a Világgazdaságnak. Ahogy a szakember fogalmazott, ahogy csapadékmennyiségben, úgy a gabonatáblák állapotában is kettészakadt az ország. Ez megegyezik azzal, amit korábban az Agrárszektor által megkérdezett gazdák mondtak a búza helyzetével kapcsolatban.

Durva, ami a búzával történik ebben a megyében: mégis, mi folyik a földeken?

Az ország keleti felében rosszabb a helyzet, mint a nyugatiban.

Az aktuális árakat illetően Petőházi Tamás elmondta, hogy a piacon 140-160 ezer forint közötti tonnánkénti búzaárakról hallani, a tőzsdéken pedig nagy a napon belüli mozgás is. Minden a háborús helyzet miatti óriási bizonytalanságot tükrözi - tette hozzá a GOSZ elnöke. Az új termés árazásával kapcsolatban is nagy kérdések vannak; most leginkább azon múlik, milyen árszintről indul a következő szezon, hogy sikerül-e kijuttatni a világpiacra az Ukrajnában lévő 20-21 millió tonna gabonát. Az biztos ugyanakkor, hogy az aratáskor nagyon magas induló árak alakulhatnak ki, a kezdeti felvásárlási ár elérheti akár a tavalyi tonnánként 62 ezer tonnás aratáskori ár dupláját is - pedig már az is történelmi rekordnak számított.

Szintén az ukrán gabona - amelyből 10 millió tonna körüli a búza - sorsát tartja kulcskérdésnek Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A hazai termésvárakozásokról elmondta, hogy cégének körzetében, Hajdú-Biharban vegyes a kép, a megye egy részén vannak jó állapotban lévő búzatáblák, de Szabolcsban már nagyon rossz a helyzet. Úgy számol, hogy
a tavalyi 870 ezer után idén mintegy 940 ezer hektár lehet a búzatermő terület, de a termés kisebb lehet a tavalyi - a KSH szerint 5,3 millió tonnás - betakarított mennyiségnél 10-15%-kal, és így 5 millió tonna alatt maradhat.

A belföldi, mintegy 2,5 millió tonnás igényt ebből bőven ki lehet elégíteni, de itt jön képbe az ukrán helyzet. Ha nem tudják biztosítani a törökországi és észak-afrikai térségbe irányuló exportot, az a humanitárius katasztrófán, a menekültáradat megindulásán kívül azt is jelenti, hogy nagy lesz az importőri nyomás a magyar gabonapiacon. Továbbra is él a magyar kormány által az exportálni szándékozott gabonára bevezetett regisztrációs kötelezettség az állam elővásárlási jogával, ami azt hivatott megakadályozni, hogy az export miatt ellátási problémák legyenek - emlékeztetett Lakatos Zoltán.

A malmok és a takarmánykeverők számára most az a legfontosabb kérdés, hogy mennyit tároljanak be a rendkívül drága búzából. Az ukrán gabona piacra jutása, illetve a háborús helyzet esetleges enyhülése ugyanis jelentős áreséssel járhatna, ellenkező esetben viszont megeshet, hogy még ezen a magas áron sem jutnak elegendő feldolgozandó búzához.

Igaz, hogy az elmúlt héten több régióban is voltak heves esőzések, de termelők visszajelzése alapján Békésben például akkor sem esett, a napraforgó- és kukoricatáblákban pedig már visszafordíthatatlan aszálykárokat kell elkönyvelniük a gazdáknak - mondta el a portálnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Egyes árpatáblákban a kényszerérés miatt már az aratást is megkezdték.

Az árak a májusiakhoz képest - amikor az egyes megyékben a legalacsonyabb tonnánkénti étkezésibúza-ár 110 ezer, a legmagasabb pedig 135 ezer forint volt - felfelé mozdultak. Csősz Tibor azt is elmondta, hogy a gazdálkodók attól tartanak, hogy az aratási időszakban nehézségekbe ütközhet a megfelelő ütemű gázolajellátásuk, ami nagyban hátráltathatja a betakarítási munkálatokat.