2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Növény

Ételünk és jövőnk: Teret követelő idegen lények

A cím nem egy újabb UFO-jelenségre, hanem egy bizonyítottan természetkárosító folyamat következményeire hívja fel a figyelmet.
 
 

Az utóbbi hetekben-hónapokban borzolta a kedélyeket néhány kínai csomagküldő által kéretlenül és ingyen számos ország fogyasztóinak postázott több ezer gyanús küldeménye, amely valamiféle növényi magokat tartalmazott. A hatóságok – legalábbis az USA-ban – felhívták a figyelmet arra, hogy senki ne próbálja meg elültetni ezeket, amíg a szakhatóság meg nem vizsgálja.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági hivatala (USDA) szerint egyelőre a legvalószínűbb, hogy egy internetes csalás áll a háttérben: a kereskedők rengeteg kéretlen csomag kiküldésével biztosítanak maguknak alapot arra, hogy a webshopjaikat elárasszák hamis pozitív értékelésekkel. A még nem teljeskörű vizsgálat egyelőre ártatlannak tűnő zöldségek és fűszernövények magjait derítette fel, de a világ ilyen módon történő leigázásával kapcsolatos konteók máris szárnyra keltek a világhálón.

A számos kérdést felvető akció egyik tanulságaként érdemes megvizsgálni, hogy miért és mire is lehet kifejezetten káros és milyen következményei lehetnek a nagyvonalúnak tűnő gesztusnak. Sajnos gondatlan turisták is hozzájárulnak e folyamathoz, akiknek egy része utazásairól nemcsak az általuk látogatott ország legálisan rájuk tukmált népszerű csecsebecséivel térnek haza, de előszeretettel csomagolnak el egy-egy jellegzetes növényt, rovart, esetleg hüllőt, amely az egzotikus ország látogatását bizonyítja.

Melyek ezek a következmények?

A hazai növények kiszorulásával eltűnnek a hozzájuk köthető rovarok, majd azok ragadozói, ezáltal a biológiai sokféleség csökkenni kezd, ami az élőhelyek elszegényedését okozza. Az özönnövény fajok erőteljesen átformálják környezetüket, gátolják más fajok csírázását és egyedfejlődését (árnyékolás, tápanyagelvonás, kioldódó anyagok). Az őshonos növényfajok kiszorításával egyúttal az eredetileg ott élő állatvilág táplálékbázisát is csökkentik, vagy akár meg is szüntethetik. Megjelennek szántóföldeken vagy más célú növénytermesztési területeken, ahol pedig a termelők számára fontos terményt szorítják ki. Élősködők vagy kórokozók hordozói is lehetnek, továbbá a beporzási tevékenységet is megzavarhatják. Csökkenthetik a mezőgazdasági és erdészeti terméshozamokat, emellett a talaj minőségének romlásához is vezetnek. Az invázió hatása megjelenhet az ingatlanok értékében, a turisztikai bevételek csökkenésében. A keserűfű pl. képes arra, hogy súlyos károkat okozzon az infrastruktúrában, a vízelvezető-rendszerekben, a közművekben és a betonfelépítményekben, ezálta növelve azok fenntartási költségeit. Néhány inváziós növényfaj rendkívül gyúlékony, amelyek megzavarhatják a természetes tűz ciklusokat, illetve növelik a tüzek gyakoriságát.

A Tiszán folyamatosan idesodródó idegenhonos kaukázusi medvetalp pl. allergiát, bőrirritációt és égési sérüléseket okoz, de a millióknak megannyi egészségügyi problémát okozó parlagfű is vetőmag közé keveredve jutott el anno kontinensünkre.

Az Európai Parlament és a Tanács az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről alkotott 1143/2014/EU rendeletét 2014. október 22-én fogadták el. Az ebben álló jegyzék EU Bizottság általi elfogadásáról szóló 2016/1141. végrehajtási rendeletet előbb 2017. július 12-én 12 fajjal, majd 2019. július 25-én további 17 fajjal bővítették.

Ellenpélda a hazánkban Hungarikumként bejegyeztetett, amúgy Észak-Amerikából származó invazív akác, amelynek hazai elterjesztése és nemesítése a jelek szerint mégis hasznosnak bizonyult.

Forrás: zoldmatek.hu nyomán, Takarékbank Agrárcentrum szerk

Az ábrán látható, hogy az invazív fajok romboló munkájának eredménye egyelőre nem taszítja le a dobogóról a fajok kipusztításáért folyó küzdelemben jeleskedő emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatását, ám továbbra is stabil tényezője a kihalás okainak. Jó hír viszont, hogy némi jószándékkal egyszerűbb is tenni ellene, miközben az invazív fajok „természetes” betelepülését sajnos a környezetváltozás is segíti, az ellenük való küzdelmet pedig nehezíti. A felmelegedéssel együtt az északibb, hidegebb égövre emberi közvetítés nélkül is eljutnak új növények és rovarok, amelyek korábban csak tőlünk délebbi fekvésű országokban tudtak megélni.

Írta: dr. Hoóz András – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu