2019. december 9. hétfő Natália

Hírek - Növény

Ezekkel a növényekkel gazdagodnak a magyar termelők

Cikkünk az Agrárgazdasági Kutató Intézet egzakt adataira épül, elfogulatlan tájékoztatást ad arról, hogy az ország egyes pontjain melyik szántóföldi kultúrával érdemes foglalkozni. A vizsgálat egy kitűnő évjárat, a 2016-os esztendő számaira támaszkodik. Bár a vetésforgó megköti a gazdák kezét, számukra is hasznos tudni, hogy az egyes kultúrákkal mekkora versenyelőnyben, vagy éppen -hátrányban vannak hazai gazdatársaikhoz képest.
 
 

Az Európai Unió (EU) valamennyi tagállama kötelező jelleggel működteti a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózatot (angol rövidítéssel: FADN), melynek feladata a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának, jövedelemhelyzetének elemzése. Magyarországon ezt a rendszert a 2000-es évek elejétől az Agrárgazdasági Kutató Intézet üzemelteti Tesztüzemi Rendszer néven. A rendszerbe az üzemek az ún. üzemkiválasztási terv alapján kerülnek be, amelyhez a 2013. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) eredményeit használták fel. A gazdaságok besorolása négy fő szempont alapján történt, amelyek az üzemméret, a termelési irány, a cégjogi forma és a területi elhelyezkedés.

Rekordhozamok 2016-ban

A termésátlagok rekordokat döntöttek 2016-ban, például a kukorica termésátlaga a Tesztüzemi Rendszer adatai alapján meghaladta a hektáronkénti 9 tonnát, ami jórészt az ideális hőmérsékletű és bőséges csapadékú időszakok egymás utáni periodikus váltakozásának az eredménye. A burgonya kivételével az őszi betakarítású növények termésmennyisége is magasabb volt az előző évinél. Búzából közel 5 százalékkal, árpából több mint 14 százalékkal termett több, mint 2015-ben. Rekordtermést takarítottak be napraforgóból és repcéből, az előbbiből közel 1,9 millió tonnát, az utóbbiból közel 900 ezer tonnát. A magyarországi napraforgó-terméssel 2016-ban a második legnagyobb előállítók voltunk az unióban az Eurostat adatai alapján.

Melyik régióban hozza a legtöbb pénzt
… a búza?

A Tesztüzemi Rendszer ágazati adatai alapján 2016-ban a búzatermesztés a Közép-Dunántúl régióban volt a legjövedelmezőbb. Itt a búza önköltsége 25 százalékkal alacsonyabb volt, mint a legrosszabb eredményű dél-alföldi régióban. Az adatok azt mutatják, hogy megérte a nagyobb ráfordítás. A hektárra vetített nagyobb ráfordítások összességében alacsonyabb önköltségeket eredményeztek. A magasabb költségszinten megtermelt nagyobb termésátlagok hasonló régiós búzaár mellett nagyobb eredményt hoztak: a két dunántúli régióban 100 000 Ft/ha-t is meghaladó ágazati eredményt realizáltak a gazdák. A többletműtrágya- és növényvédőszer-ráfordítás, a jó minőségű vetőmagok használata megtérült ezeken a jobb mezőgazdasági potenciállal rendelkező területeken.

… a repce?

Magyarországon a repce hagyományosan a Dél-Dunántúl sikeres növénykultúrája, ám a legtöbb jövedelmet Közép-Dunántúlon hozza a gazdáknak. Itt 229 718 Ft/ha átlagos eredmény született 2016-ban. A termelési költségek is a Dunántúl régióiban a legmagasabbak: 62 000–67 000 Ft körüli hektáronkénti műtrágya- és 53 000 Ft körüli növényvédőszer-költséggel érték el a magas hozamokat és a magasabb realizált jövedelmet a térség gazdái. A Dél-Alföld régióban hozta a legkisebb eredményt a repceágazat. Hiába voltak jók a hozamok, a magas gépköltség és az általános költségek miatt csak 153 000 Ft körüli lett a 2016. gazdasági év ágazati eredménye.

… a kukorica?

A búza mellett a másik, több mint 1 millió hektár betakarított területtel rendelkező növény, a kukorica átlagos ágazati eredményeinek régiós szórása volt a legkisebb 2016-ban. Az ágazati eredmények centrumtól való eltérése az Észak-Alföld régióban volt a legmérsékeltebb (min. 123 316 Ft/ha és max. 251 669 Ft/ha). A legjobb eredmények a Közép-Magyarország régióban születtek közel 185 ezer Ft/ha értékkel. Annak ellenére, hogy termelési értékben a Dél-Dunántúl érte el a legmagasabb szintet, a többletműtrágya- és növényvédőszer-felhasználás, valamint a magasabb munkabér miatt az eredmények itt valamelyest elmaradtak a Közép-Magyarország régióhoz képest. A rekordtermésátlagoknak köszönhetően a kukorica esetében a legkisebb nyereség is elérte a hektáronkénti 71 350 forintot – az a Dél-Alföld régió jellemző adata volt.

… napraforgó?

A napraforgó termesztése az Észak-Alföld régióban volt a legjövedelmezőbb 2016-ban, ahol a vetésterület is a legnagyobb. Itt közel kétszer annyit hoz a termelőnek (188 898 Ft/ha) ez a növény, mint a Dél-Dunántúl régióban (96 339 Ft), annak ellenére, hogy a régiós átlaghozamok nem sokkal térnek el egymástól. A jövedelmezőségben mutatkozó különbségek inkább a műtrágya- és növényvédőszer-költségekből erednek, de a Dél-Dunántúlon a legmagasabb az egy hektárra vetített munkabér is.

… az őszi árpa?

2016-ban az őszi árpa esetében a régiós átlagjövedelmek között közel háromszoros a különbség a legeredményesebb Észak-Alföld és a legrosszabbul teljesítő Dél-Dunántúl átlagai között. Érdekes, hogy a legmagasabb, 6,16 t/ha átlaghozamú területen a legkisebb az ágazati eredmény. Itt tehát nem a bevételi ágon vannak nagy eltérések; az eltérő ágazati eredményeket elsősorban a nagyobb vetőmag-, műtrágya- és növényvédőszer-költség adja, de ebben a régióban a legmagasabb a földbérleti díj és a fajlagos munkabér is.

Forrás: AKI

Melyik a Top-3 kultúra az adott régióban?

Még érdekesebb kérdés, hogy ha már az ország adott pontján kénytelen termelni a gazda, akkor melyik a három a legsikeresebben termeszthető kultúra? A fenti táblázat adatait ebből a szempontból a következőképpen is elrendezhetjük. Továbbá térképeken is szemléltetjük az egyes növényektől elvárható jövedelemszintet.

Repcével elérhető jövedelem az adott régióban (Ft/ha)

Kukoricával elérhető jövedelem az adott régióban (Ft/ha)

Napraforgóval elérhető jövedelem az adott régióban (Ft/ha)

Búzával elérhető jövedelem az adott régióban (Ft/ha)

Őszi árpával elérhető jövedelem az adott régióban (Ft/ha)

Igazán jól keresni csak jó földön lehet

Érdemes összevetni a fenti térképeket a talaj minőségét ábrázoló képpel. A szántóföldi növénytermesztés jövedelmezősége a Győri-medencében, a Mezőföldön, a Dunamenti-síkságon, Külső-Somogyban, a Bácskai-hátságon, a Körös–Maros közén, a Hajdúságban és az Észak-alföldi hordalékkúp-síkságon a legnagyobb. Azokon a területeken, ahol magasabb a növénytermesztő gazdaságok jövedelmezősége, kivétel nélkül jó a talajok minősége. A legalacsonyabb jövedelmezőséget az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, valamint az Alpokalja és a Zalai-dombság területein tapasztaltuk. Ezekben a térségekben a legrosszabb a talajminőség, és itt a legdiverzifikáltabb a termelés. A gyengébb ökológiai adottságú területeken a természeti adottságokat kompenzáló magasabb ráfordítások gyakran nem térültek meg.

Minél többet hoz, annál nagyobb a jövedelmi szórás

A jövedelmezőség átlagos szintje mellett az átlagtól való eltérések is érdekes képet mutatnak az egyes régiókban. Az őszi árpa esetében kifejezetten alacsony volt a jövedelmek régión belüli ingadozása, míg az olajnövények, így a napraforgó esetében is, jóval nagyobb volt a szórás a gabonáknál mértnél. Az alapból nagy jövedelmezőségű növényeknél a ráfordítások szintje hatványozottabban nagyobb jövedelemkülönbségeket eredményezett régiós szinten is. Kedvezőtlen időjárású években feltételezhetően még fontosabb a ráfordítás-hozam viszony alakulása. Az egyes üzemek között az öntözés, a precíziós gazdálkodás, az agrotechnológia, a fajtaválasztás, a növényvédőszer és műtrágya minősége és felhasznált mennyisége mutatók is magyarázzák a jövedelmezőségi különbségeket.

Hogyan lehet a hatékonyságot növelni?

  • A helyi adottságokhoz igazodó, versenyképes termelési struktúra kialakítása
  • Hatékony, megtérülő beruházások, operatív és stratégiai kontrollingon alapuló gazdálkodás
  • Korszerű és környezetkímélő technológiák alkalmazása, a jelenlegi géppark jelentős megújítása, bővítése,a gépüzemeltetés gazdaságosságának javítása
  • A biológiai adottságok kihasználásához igazodó fajták széles körű alkalmazása
  • Fémzárolt vetőmagok használata
  • Az infrastrukturális háttér központi forrásokból való megvalósítása (vasúti szállítási kapacitásbővítés, átrakó terminálok építése)
  • Az öntözés és az informatika által nyújtott előnyök (precíziós gazdálkodás) tervezett, gazdaságilag is megtérülő kihasználása
  • Koncentrált beruházási támogatási források fejlesztése (gép, raktár, egyéb berendezések)
  • A megfelelő szárítók, osztályozók, raktárak kiépítése, fejlesztése
  • Szövetkezés a piaci pozíciók erősítése, a hatékonyabb inputbeszerzés és az erőforrások kihasználásának maximalizálása érdekében

Szántai János, AKI

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu