Sokan tudják, hogy Nyugat-Európa, de a világ többi része is alig ismeri a mákot, ha hallott róla, akkor is leginkább a morfin jut eszébe róla. Ezért kellett Magyarországnak az Európai Unióba való belépésekor minden követ megmozgatnia azért, hogy az étkezési mák termelését ne korlátozzák elviselhetetlenül szigorú előírásokkal. Ahogy korábban Agrárszektor is beszámolt róla, termelési oldalról akad néhány jelentős kihívás a mák esetében.

Kész, vége? Eltűnhet a magyar mák a boltokból?

Új fajták, új vetésidők és új felvásárlók a piacon

Ahogy a HelloVidék is megírta, korábban a mák gyomirtása okozta az egyik legnagyobb gondot, mivel kevés olyan vegyszer volt, amit biztonságosan lehet alkalmazni ebben a növényi kultúrában. További problémát jelent a máktermesztésben a klímaváltozás is. A szakemberek szerint a tavaszi mák előbb-utóbb eltűnik Magyarországról, az időjárás előnytelen változása miatt. Ugyanis óriási jelentősége lett a virágzás és érés idejének is. A tavaszi mák nagy eséllyel egy aszályos időjárásban kénytelen virágot bontani, jellemzően túl korán és kényszerérik, ami alaposan lerontja a potenciális hozamot.

Az elmúlt hónapokban nem csak a máktermesztő területeken, de rengeteg más gazdaságban is súlyos károkat okozott az aszály. Nehezítő tényező, hogy hiába vannak kiváló máktalajok Bács-Kiskun és Békés megyékben, ha ma már a profitábilis termesztéshez öntözési rendszerre lenne szükség. Ahhoz, hogy közelebbi képet kaphassanak arról, hogy zajlik a termesztés a gyakorlatban, a HelloVidék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) kérdezte a témával kapcsolatban.

A portál azon kérdésére, hogy kik és hogyan termeszhetnek mákot a jelenlegi szabályozások szerint, a Nébih elmondta, hogy a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) alapján az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén - területnagyságtól függetlenül - a termesztő köteles a föld fekvése szerint illetékes kormányhivatal részére a rendeletben szabályozott adatokról bejelentést tenni. Az ipari mák termesztése kizárólag a külön jogszabály szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) által kiadott tevékenységi engedéllyel, valamint évenként megújítandó eseti termesztetési engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezettel megkötött szerződés alapján végezhető. A termesztő köteles a mák termesztéséről - pontosabban a Korm.rendeletben meghatározott adatokról - nyilvántartást vezetni. A kormányhivatalok a bejelentett adatokat megküldik a Nébih részére, a beérkezett adatok alapján a hivatal éves összesített jelentést készít a tavaszi és őszi vetésű ipari és étkezési mák vetési és betakarítási adatairól.

Annak kapcsán, hogy hányan és mekkora területen termesztenek mákot az országban, a Nébih kifejtette, hogy a megyei kormányhivatalok jelentései alapján megállapítható, hogy 2019. évben kis mértékben növekedett a vetett termőterületek nagysága az előző 1-2 évhez képest. Tavaly országosan összesen 9 megyében 4 gazdálkodó szervezet (termesztető) 190 termesztő által végzett ipari máktermesztést, a vetett termőterület összesen 3705,05 ha. Az előző években feldolgozott adatok alapján a következők szerint alakultak a termőterületek: 2018-ban a jelentések szerint 2 381,81 hektáron, 2017-ben pedig 2 733 hektáron termesztettek ipari mákot. Ugyanakkor ezt megelőzően ezek a vetési adatok: 2016-ban 7181 hektár volt, 2015-ben 6955,3hektár, 2014-ben 6795,83, 2013-ban pedig 11 124 hektár. A termeltetők 2012-ben összesen 14 181 hektáron vetettek ipari mákot. Étkezési mákot 2019. évben 372-en termesztettek (319 fő természetes személy és 53 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet), a bejelentett termőterület nagysága 5284,88 hektár volt. Ezen termesztési adatok is növekedtek a megelőző évekhez képest, 2018-ban 3037,57 hektár, 2017-ben 4 072 hektár és 2016. évben pedig 2929,4 hektár vetett termőterületet jelentettek, 2015-ben 2538,23 hektárt, 2014-ben 3568,5 hektárt, 2013-ban csupán 537,5 hektárt, míg a 2012-es évben 918 hektáron folyt a termesztés.

A HelloVidék azt is megkérdezte a hivataltól, hogy hogyan zajlik az ellenőrzés, és hogy lehet-e már tudni, mennyi bírságot szabtak ki az elmúlt évben. Az érdeklődésre a Nébih elmondta, hogy a Korm.rendelet alapján a kormányhivatal az ipari mákot termesztők bejelentési, nyilvántartási, valamint a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek betartását a virágzástól a betakarításig terjedő időszakban évente legalább egyszer ellenőrzi. A kormányhivatal a fajtaazonosság vagy az alkaloidtartalom laboratóriumi vizsgálattal történő megállapítása érdekében a betakarítás előtt a máktokból mintát vehet. Az ellenőrzést végző a betakarítást követően aláírja a termesztő által vezetett nyilvántartást. Ha az ellenőrzés arra az eredményre vezet, hogy a termesztő az e rendeletben foglalt bármely kötelezettségének nem tett eleget, a kormányhivatal haladéktalanul értesíti a termesztetőt, a rendőrséget és az OGYÉI-t, egyúttal elrendelheti a növényállománynak, illetve a termésnek a termesztő költségén történő megsemmisítését. Az étkezési mák esetében a jogszabály arról rendelkezik, hogy a kormányhivatal és a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala ellenőrzi a forgalomba hozott étkezési mák igazolásának meglétét. A fentiek alapján bírság kiszabásáról nincs rendelkezés, illetve a Korm.rendelet alapján a megküldött jelentések nem tartalmazzák a megsemmisítések adatait, így ennek vonatkozásában a Nébih jelenleg nem tud adatot szolgáltatni.