AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
A mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új genomszerkesztési eljárás tükrében - mondta Darvas Béla címzetes egyetemi tanár, a GMO-kerekasztal elnöke a testület 30. ülésén. Szerinte a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket.
Ezek révén új növény-fajtacsoport kerülhet forgalomba, hiszen a módszerrel úgynevezett ciszgenikus növények állíthatók elő. A módszerről több kutató azt állítja, hogy ez molekuláris növénynemesítés, ezért nem kell GMO-szabályozás alá vonni. Ezzel a technológiával is elő lehet azonban állítani transzgenikus - most ismert GMO - növényeket, csak szándék kérdése - tette hozzá a GMO-kerekasztal elnöke.
A transzgenikus szabályozás a fajidegen gén használatára vonatkozik, amely génnek nincs helye a genomban. A ciszgenikus módszernél viszont ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel a szakemberek ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt. A két módszer különbsége miatt kell új szabályozást alkotni a szakértők szerint, ezért Magyarországnak is újra kell gondolnia a szabályozást.
Darvas Béla úgy látja, hogy az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága.
Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését. Ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben - emlékeztetett Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke.
A jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen - húzta alá Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke. A szakmai tanácskozást az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a fenntartható fejlődés bizottsága, valamint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezte.