2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Növény

Figyelmeztetnek a kutatók: ezek a gabonák teljesen tönkretehetik a talajokat

Egy kutatás szerint bizonyos mikrotoxinokkal szennyezett kukorica hatására a növények növekedésében és a humuszképzésben fontos szerepet játszó ugróvillások szaporulata jelentősen lecsökken, ennek pedig negatív következményei lehetnek a növénytermesztésre nézve. A kutatók ezért azt javasolják, hogy szennyezett gabonát ne használjanak fel trágyaként a mezőgazdaságban.
 
 

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye szerint a kutatást az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Környezetkémiai és Ökotoxikológiai Kutatócsoportjának, valamint a Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszékének, valamint Állattani és Állatökológiai Tanszékének munkatársai végezték. Az eredményekről beszámoló cikk a European Journal of Soil Biology című szaklapban jelent meg.

Mint írták, vannak olyan mikroszkopikus gombák, amelyek láthatatlanul vagy épp alig láthatóan fertőzik meg a terményeket, leggyakrabban a gabonát. Ezek a gombák a környezeti stressztől függően (túl hideg vagy túl meleg időjárás, szárazság, túl sok csapadék) szintén termelhetnek méreganyagokat (mikrotoxinokat). Az, hogy pontosan milyen körülmények váltanak ki méreganyag-termelést, fajonként eltérő lehet.

Ezek a toxinok veszélyesek az emberek és az állatok számára, ezért ha kimutatják őket valamelyik termékben, akkor emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják az adott gabonaszállítmányt. Ilyenkor a hasznosításra az egyik módszer, hogy tiszta takarmánnyal elkeverve hígítják, majd állati takarmányként, vagy eredeti állapotában növényi trágyaként használják fel a terményt, olvasható a kutatásról közölt beszámolóban.

A kutatók azt vizsgálták, hogy amennyiben a szennyezett kukoricát trágyaként használnák, az milyen hatással lenne a talajéletre, egész pontosan az ugróvillásokra. Az ugróvillások (Folsomia candida) apró, pár milliméteres, a rovaroknál ősibb, rovarszerű lények. Fontos szerepük van a növények olyan társgombáinak (mikorrhiza) terjesztésében és szabályozásában, amelyek nélkül a legtöbb növény nehezen, vagy egyáltalán nem növekedne. Ezenkívül szerepük van a humuszképzésben, és az elhalt növényi anyagok elbontásában is.

A kutatás során a szakemberek aflatoxinnal szennyezett kukoricát kevertek be különböző mennyiségekben mesterséges talajba. Laboratóriumban ellenőrizték a különböző koncentrációk hatását az ugróvillások szaporodására, túlélésére, elkerülési viselkedésére és arra, hogy vajon elfogyasztja-e a szennyezett táplálékot. Végeredményben a túlélésre nézve nem találtak jelentős hatást, az azonban kiderült, hogy az utódok száma már a legkisebb alkalmazott koncentrációnál is jelentősen - kevesebb mint a felére - csökkent a tiszta talajhoz, kontrollhoz képest, a legnagyobb alkalmazott koncentrációnál pedig már alig lehetett találni fiatal egyedet.

Bár az állatok az élesztőt, vagyis a megszokott táplálékukat választották az aflatoxinnal szennyezett kukoricával szemben, ennek ellenére fogyasztottak belőle. Ami meglepő volt, hogy az ugróvillások nem kerülték el a szennyezett talajt, sőt igyekeztek az aflatoxintartalmú talajban maradni annak ellenére, hogy pusztulni kezdtek a toxin hatására. Valószínűleg a kísérletben használt gomba (Aspergillus nidulans) alapvetően jó minőségű táplálék számukra, amennyiben az nem termel toxint, emiatt próbálták az állatok felkeresni, ez azonban a vizsgált esetben, annak magas toxintartalma miatt, kifejezetten csapdaként működött számukra.

Mindezek miatt a kutatók azt javasolják, hogy az aflatoxinnal szennyezett gabonát ne használják fel trágyaként a mezőgazdaságban, mert ezzel károsodik a talajélet, ami hosszú távon terméscsökkenéshez is vezethet. Ehelyett - alternatív megoldásként - a szennyezett kukorica biogáztermelésre való felhasználását ajánlják, olvasható az ELKH beszámolójában.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu