Várhatóan 2-3 százalékkal bővül az idén a hazai műtrágyapiac, és a várakozások szerint e növekedési ütem - összhangban a nemzetközi prognózisokkal - a következő években is fennmarad. Nálunk a piaci növekedésnek jelentős tartalékai vannak, mivel az egy hektárra jutó nitrogénhatóanyag-felhasználás még mindig csak 65-70 kilogramm között mozog, míg a nyugat-európai termelők jellemzően 110-120 kilogrammot juttatnak ki.

A magyar gazdálkodók most éves szinten 1,1 millió tonna nitrogénalapú és 350-400 ezer tonna NPK-műtrágyát használnak fel, a hazai piac tehát ma mintegy 1,5 millió tonnára tehető. Értékben az éves műtrágyaeladások meghaladják a 100 milliárd forintot, a legtöbb terméket pedig az egyetlen hazai műtrágyagyár, a Bige László tulajdonában lévő péti Nitrogénművek Zrt. értékesíti. A cég idehaza éves szinten 650-700 ezer tonna nitrogén- és 80-100 ezer tonna NPK-műtrágyát ad el, így a nitrogénműtrágyák forgalmazásában 65-70 százalékos piacvezető pozíciót, az NPK-kéban pedig - mintegy 25 százalékkal - markáns piaci szerepet képvisel. A legnagyobb mennyiséget adó nitrogénműtrágyákból a vállalat évi 1,0-1,1 millió tonnát gyárt, a hazai eladásokon felüli, 350-400 ezer tonnás mennyiséget pedig a külpiacokon értékesíti.

A társaság azonban azt tűzte célul, hogy a közép-európai régió legnagyobb műtrágyagyárává válik, ezért az elmúlt időszak fejlesztései után újabb 350 millió eurós beruházásba kezdett, amely várhatóan 2017-re fejeződik be. A fejlesztések részeként a mai 1200 tonnáról 1650 tonnára növelik a napi ammóniatermelési kapacitást, illetve egy 1500 tonnás napi teljesítményű új salétromsavüzemet is építenek, és bővítik a pétisógyártó- kapacitásokat is. Ennek nyomán a Nitrogénművek Zrt. éves termelése 1,65 millió tonnára bővül, de emellett granuláló és csomagoló üzemet, illetve 50 ezer tonnás logisztikai központot is létesítenek.

A vállalat nem csak a műtrágyatermelés hatékonyságát igyekszik növelni, hanem kampányt folytat azért is, hogy a gazdálkodók csak jó minőségű műtrágyákat használjanak fel. Független vizsgálószervezetek - így az SGS és a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal (Nébih) - bevonásával több éve ellenőrzik a hazai piacon fellelhető termékeket. Az idei eredmények azt mutatják, hogy a piacon lévő, sokszor bizonytalan eredetű importműtrágyák több mint 11 százaléka nem tartalmazza a csomagoláson feltüntetett hatóanyagokat. Az ilyen műtrágyák felhasználása pedig azzal a kockázattal jár, hogy a gazdálkodók komoly károkat szenvednek a vártnál jóval kisebb, tényleges terméshozamok miatt.

A cég a minőségi műtrágya-felhasználást tápanyag-utánpótlási kísérletsorozattal is teszteli, amelyet két évvel ezelőtt indított, "500-ak klubja" elnevezésű programjában bonyolít le. Ennek lényege, hogy a kísérletekben szereplő gazdálkodóknál egy-egy adott földterületre és növényi kultúrára dolgozzák ki a műtrágyázási technológiákat, amelyeket a termelők "élesben" összehasonlíthatnak saját növénytermelési gyakorlatukkal is. A társaság azt tervezi, hogy a kísérletekbe jövőre már 600 termelőt von be, és a vizsgálatokat a kijuttatott tápanyagok mellett - igazodva a vállalat agrárintegrációs törekvéseihez - a vetőmag- és a növényvédőszer-felhasználásra is kiterjeszti.

A nagyléptékű beruházásokhoz az ad alapot, hogy a régióban más műtrágyagyáraknál nem várhatók hasonló méretű kapacitásfejlesztési beruházások. Ugyanakkor az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a kedvező terményárak hatására a gazdálkodók pénzügyi helyzete jelentősen javult, ezért valószínűsíthető, hogy műtrágyabeszerzésekre fordított kiadásaikat ezután sem fogják vissza. Ennek következtében a műtrágyapiac továbbra is keresleti maradhat, és ez "támaszt nyújthat" a mennyiségi eladások növeléséhez, másrészt pedig enyhe áremelkedési trendet vetíthet előre.

A Nitrogénművek meghatározó súlya ellenére a magyar műtrágyapiac nyitottnak tekinthető, hiszen a KSH kimutatásai szerint több mint tíz országból érkeznek ide importműtrágyák. Éves szinten nitrogénalapú termékekből és NPK-műtrágyákból is félmillió tonnát meghaladó mennyiség kerül az országba a sokszereplős piacon. Ez a helyzet a Nitrogénműveket is "versenyárazási stratégia" alkalmazására kényszeríti, ami hozzájárul ahhoz, hogy a végfelhasználó gazdálkodók több ár közül a számukra legelőnyösebbet választhassák ki.

Egy októberi "pillanatfelvétel" szerint a 27 százalékos ömlesztett pétisó tonnánkénti német kikötői ára 245 euró körül mozgott, és ez - 305 forintos euróárfolyammal számolva - 74-75 ezer forintnak felelt meg. Tonnánként 4-5 ezer forintos "átlagos" szállítási és csomagolási költséggel számolva ez mintegy 80 ezer forintos magyarországi árat jelentett volna, de a tényleges hazai októberi árak 71-72 ezer forint között ingadoztak, vagyis a magyar termelők ennyivel olcsóbban juthattak műtrágyához a német gazdákhoz képest. A júniusban kezdődött idei szezonban egyébként a műtrágyák havonta 2-3 euróval drágultak a forgalmazók tárolási, finanszírozási és egyéb kiadásai miatt, és arra lehet számítani, hogy a következő hónapokban is ez a trend érvényesül majd.

A tapasztalatok szerint a hazai értékesítés szerkezete fokozatosan átalakul, és a gazdálkodók műtrágyaigényeik egy részét már nem integrátori szervezeteken keresztül, hanem közvetlenül a gyártóktól-importőröktől szerzik be. A Nitrogénművek például három év alatt 50 ezerről 200 ezer tonnára növelte direkt termelői eladásait, bár ehhez az is hozzájárult, hogy a legnagyobb agrárintegrátornak számító nádudvari KITE Zrt. beszüntette péti megrendeléseit, miután a cégnél tavaly tulajdonosváltás történt, és a társaság a Csányi Sándor elnök-vezérigazgató által irányított OTP Bank érdekkörébe került. Bár a két vállalat között élő szerződés van érvényben, a Nitrogénművek szerint a nádudvari cég ezt nem tartja be. A KITE ugyanakkor azzal érvel, hogy a péti társaság nem ajánl versenyképes árakat, ezt viszont a péti cég cáfolja. A viták miatt per indult a két társaság között, amely még nem zárult le.

A mai helyzetben biztosra vehető, hogy a korábban évi 250-300 ezer tonna műtrágyát is forgalmazó KITE piaci részesedése csökken. A korábbi visszaesés után stabilizálhatja viszont piaci pozícióit a cseh Andrej Babis tulajdonában lévő, bábolnai IKR Agrár Kft., amely a szintén bábolnai IKR Zrt. inputüzletágait viszi tovább, és a szlovákiai Vágsellyén lévő Duslo nevű műtrágyagyárra alapozza magyarországi eladásait. Becslések szerint az IKR Agrár Kft. - csakúgy, mint a Linzben működő osztrák műtrágyaüzem, a Linzer Agrotrade - évi 100-120 ezer tonna terméket értékesíthet. Mellettük pedig több további forgalmazó ad el műtrágyát, egyenként 10 százalékos vagy az alatti piaci részesedéssel.