Az újonnan létrehozott kukoricafajtában a szemek száma is jobban alakult, valamint a növények a potenciális terméshozamuk 80%-át el is érték. Ezzel szemben azok a növények, amelyekben nem volt meg a szárazsággal szemben rezisztens gén, csupán csak a lehetséges hozamuk 20%-át hozták, adta hírül az Agriland.

A genetikailag módosított kukorica mellett a tudósok olyan paradicsomokat is alkottak, amelyek meg tudnak élni és képesek egész évben teremni az Atacama-sivatagban is. A jelentések szerint a kutatók a szárazsággal szemben rezisztens és nem rezisztens génnel rendelkező kukoricákkal is próbát tettek, de a nem rezisztens növények esetében a kukoricában a szemek száma jelentősen kisebb volt.

Ez az áttörés azt jelenti, hogy Chilében mostantól olyan területeket is be lehet kapcsolni a kukoricatermesztésbe, amelyeket eddig nem használtak. Simon Ruiz, molekuláris biológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy eredetileg azért kezdtek bele ebbe a kutatásba, hogy olyan módszereket találjanak, amelyekkel Chile mintegy kétmillió hektárnyi száraz és félszáraz földterületét is hasznosíthatják.