2020. december 4. péntek Borbála, Barbara

Hírek - Növény

Ilyet még a szakemberek se láttak: kékre fázott a kukorica a magyar földeken

Májusban pár napig olyan alacsony volt az éjszakai és a nappali hőmérséklet, hogy az ország több pontján kékes színűvé vált a kukorica levele, mondta az InfoRádiónak Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A tavaszi vetésű növényeknek jól jött a szórványos csapadék is, ám a repcénél már csak gyenge termést várnak a gazdák.
 
 

Nem szokatlan a május végi lehűlés, de most elég rendkívüliek és erősek voltak ahhoz, hogy a hideget leginkább megszenvedő kukoricánál kékes-lilás színűre változzon a növény levele, mondta Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. Az úgynevezett antociánosodás jelensége akkor lép fel, amikor a növény annyira fázik, hogy elszíneződik, mint amikor kisgyermeknek a hideg vízben elkékül a szája, olvasható az Infostart oldalán. Az elszíneződést a pár napos, tíz Celsius-fok alá csökkenő éjszakai lehűlés, valamint a nappal elmaradó napsütés és meleg okozta.

Ez hosszú távon nem jelentkezik, mindössze pár napos probléma szokott lenni, és ritkán fordul elő Magyarországon. Van olyan kolléga, aki pár éve van a szakmában és most találkozott vele először, tette hozzá Petőházi Tamás. A szakember szerint szerencsére a növények ki szokták heverni.

Nagyon érdekes jelenség és reméljük, hogy hosszú távon a termés nem csökken emiatt

– fűzte hozzá Petőházi Tamás.

A GOSZ elnöke megjegyezte azt is, hogy tavaly is hűvösebb volt a május a korábbi évekhez képest, és most is így alakult.

Egy rövid periódus pedig szerintem évszázadosan is a leghűvösebb volt májusban. Én úgy gondolom, hogy ez a rendkívüli időjárás a klímaváltozás következménye

 – mondta Petőházi Tamás.

Idén márciusban két héttel korábban jött a tavasz, és emiatt ennyivel korábban kezdtek el dolgozni az emberek a földeken, ennek következtében valószínűleg a kukoricákat is a szokottnál két héttel hamarabb vetették el, és ebben a fázisban már nem szokott találkozni a hideggel a növény, közölte a szakember, aki úgy is fogalmazott, hogy a kukoricának melegebb időre van szüksége.

Szavai szerint a június elején esett csapadék jó, hogy jött, csak sajnos nem országos áztató esők voltak, hanem lokális záporok, zivatarok. Egy-egy ilyen zápor-zivatarhullám pár négyzetkilométert fed le, nem országos, megyéket, vagy félmegyéket érintő esőkről van szó.

A szántóföldi növénytermesztés számára az ideális az óránként 4-5 milliméteres intenzitású eső, de a mostaniak sokkal intenzívebbek. A talajok ezt a 4-5 milliméter per órás esőt tudják jól elnyelni, és ezt tudják a növények is jól hasznosítani, magyarázta az elnök. Az ennél intenzívebb záporok, zivatarok megfolyást okoznak, vagy megállnak a szántón és nem folynak el, ráadásul a nagy mennyiségű, túl heves csapadék rombolja a talaj szerkezetét is.

Azokon a helyeken, ahol megáztak a tavasziak - a kukorica és a napraforgó -, azoknak jót tett, és ez sok helyen a következő fejlődési periódusra való készülést jelenti a növényeknek, tette hozzá Petőházi Tamás. Az őszi kalászosoknál és a repcénél ezek az esők már nem javítanak érdemben a terméshozamokon.

A repce várhatóan gyenge termést hoz, az őszi búzánál és az őszi árpánál pedig gyenge-közepes hozamokra számítanak, bár helyenként ennél lehet picit jobb eredmény is. A tavaszi 10 hetes aszály hatása miatt alakul ilyen rosszul ezeknek a növényeknek az állapota, mondta el Petőházi Tamás.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu