2021. szeptember 18. szombat Diána

Hírek - Növény

Ilyet nem mindennap látni: így váltanák ki a műtrágyát a magyar kutatók

Egy régóta ismert és szerte a világban alkalmazott biotechnológiai eljárást bővítettek ki, és tettek gazdaságosabbá és környezettudatosabbá a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Biotechnológiai Tanszék és az SZBK Növénybiológiai Intézet együttműködő kutatócsoportjai. Az új recept szerint fűzfát is használnak a biogáz előállítására.
 
 

A Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban Dudits Dénes akadémikus vezetésével zajló közös kutatásnak köszönhetően kiderült, hogy a biogáz reaktorokba helyezve, a hagyományos szerves hulladékok mellett a fűz biomasszája az egyik legalkalmasabb alapanyag a biogáz előállítására - írja közleményében az SZTE.

Nevezzen a 2021-es Portfolio Agrárdíjakra!

Idén év végén decemberben is kiosztja a Portfolio Csoport a Portfolio Agrárdíjakat az Agrárszektor 2021 Konferencián. Ebben az évben nyolc kategóriában díjazzuk a hazai agrárgazdaság legjobbjait és a legkiemelkedőbb agrárgazdasági teljesítményeket.

A Portfolio az érdeklődéseket az agrarszektordijak@portfolio.hu e-mail címen fogadja 2021. június 30-ig.
A kutatás célja a növekvő energiaigény miatt egyre fontosabbá váló zöld energiatermelés környezetbarát módon való növelése és megfelelő alkalmazása. A biogáz előállítására a fermentáló tankokban szinte valamennyi szerves anyag alkalmas, mint például az állati eredetű trágya, az élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok, az elpusztult állatok tetemei és a növények egyes részei is. Nincs ez másként a háztartási szerves hulladékokkal és a szennyvíziszappal sem. Mindezekből biogáz, azaz megújuló energiahordozó termelhető mikroorganizmusok segítségével, biotechnológiai módszerekkel. A szerves anyagok energiatermelés céljára más eljárásokkal nem hasznosíthatók, és a környezetünkbe elhelyezve számos környezetvédelmi és egészségügyi problémát okozhatnak

– hangsúlyozta Dr. Bagi Zoltán, a kutatás szakmai vezetője, az SZTE Biotechnológiai Tanszék adjunktusa.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A biogáz előállításánál az említett anyagok biológiai úton történő fermentációjával az energiatermelés mellett ártalmatlanításukra is sor kerül, méghozzá úgy, hogy a lebontás után visszamaradó anyag, biotrágyaként tápanyag-visszapótlásra is jól felhasználható a mezőgazdaságban. Ráadásul ezzel kiválthatjuk a környezetterhelést jelentő műtrágyát is. A felhasználható alapanyagok többsége veszélyes hulladéknak számít, ám így olyan anyagokból is hasznos terméket – biogázt vagy biotrágyát – állíthatunk elő, amelyek egyébként nagyon magas költséggel lennének csak kezelhetők, illetve megsemmisíthetők

 – emelte ki Prof. Dr. Kovács Kornél, az SZTE emeritus professzora.

A kutatás során a fűz biomasszáját hasznosító, erjesztési technológiák kidolgozásával sikerült megnövelni a biogáz üzemek gazdaságosságát. Hogy minderről megbizonyosodjunk, hasonló protokoll szerint, üzemi kísérleteket végeztünk a kaposszekcsői, ipari léptékű biogáz üzemben. Az energiafűz ültetvények biomassza hozamának, sótűrési, környezettisztító képességének javítását, innovatív, termesztéstechnológiai fejlesztésekkel, és a genotípusok jellemzésével valósítottuk meg

– mondta Dr. Bagi Zoltán adjunktus.

A projekt a „Rövid vágásfordulójú energia ültetvények hasznosítása innovatív biogáz kofermentációs és fitoremediációs technológiákkal” című, GINOP-2.2.1-15-2017-00081 számú pályázatban, a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, 545 356 205 millió forintból az AGRÁR-BÉTA Mezőgazdasági Kft. kezdeményezésére. Résztvevő konzorciumi partnerek a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposszekcsői Agrár-Biogáz Kft. és az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu