Káosz a földeken: teljesen összezavarta a növényeket az időjárás

Káosz a földeken: teljesen összezavarta a növényeket az időjárás

agrarszektor.hu
A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában a hideg tavasz miatt a kultúrnövények le vannak maradva a fejlődésben, az őszi kalászosok ezzel együtt szinte az egész kontinensen kedvező képet mutatnak és jó termést ígérnek. Az USA őszi búza vetésterületének még mindig csaknem harmadát sújtja aszály. Több nagy termelő országban várható ebben a szezonban rekordtermés elsősorban a termőterületek növekedése miatt: Brazíliában szójából és kukoricából, Indiában pedig búzából.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Európa

A 2021. április 1. és május 15. közötti időszakban Európa időjárását legmarkánsabban a hideghullámok jellemezték, de e mellett nagy területen alakult ki csapadékhiány, másfelé pedig csapadéktöbblet - írja a met.hu. Az áprilisi hideghullámokról előző összefoglalónkban részletesen beszámoltunk. Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens széles, északnyugat-délkeleti tengelyében (az Egyesült Királyságtól Romániáig) 2 - 4 Celsius fokkal elmaradt a sokéves átlagtól. Áprilisban három hideghullám okozott sokfelé rekordokat döntő hajnali fagyokat, e miatt az idei április az utóbbi évtizedek egyik leghidegebbje volt Európában. Ezzel szemben Törökországban és főleg Oroszország európai területén a szokásosnál enyhébb volt az idő, az északi részeken az eltérés helyenként a 6 fokot is meghaladta! Csapadékhiány jellemezte az időszakot Délkelet-Európában, Olaszországban, Franciaország nagyobb részén, és Törökországban. Ezzel szemben többlet volt Közép-Európa egyes részein (Németország keleti felén, Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában), de különösen Oroszország európai részén, ahol nagy terülten a szokásos értéknek több mint a duplája is lehullott.

Az őszi vetésekben nagy károkat a tavaszi fagyok nem okoztak, a fejlődésben van lemaradás ennek hatására. Az őszi búza szinte az egész kontinensen kedvező képet mutat. A repce szenvedett fagykárt, de ennek a növénynek jó a regenerálódó képessége, így a terméshozamokban e miatt jelentős veszteség nem látszik. Franciaország déli részén, Olaszországban és Romániában az átlagosnál hűvösebb idő miatt a növények vízigénye is kevesebb volt, ezért a felhalmozódott csapadékhiány nem okozott akkora problémát. A kukorica vetését Franciaországban mintegy 10 nappal a szokásos időpont előtt befejezték, mert a száraz talaj miatt gyorsan tudtak haladni a gazdák a szántóföldi munkákkal. Németországban, Olaszországban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában a szokásos időben végeztek a vetéssel. Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában viszont késtek a vetéssel a hűvös idő miatt. A növény kelésére és kezdeti fejlődésére nem volt kedvező a hűvös idő, sokfelé 10 napos, két hetes lemaradásban vannak a fejlődésben. Ráadásul, különösen Franciaországban a hideg jelentős csapadékhiánnyal is párosult áprilisban. Májusban aztán ide is érkezett bő csapadék, már sokat javultak a körülmények. Spanyolország az, amelyet nem érintettek a hideghullámok, és a csapadék is az átlag körül alakult, így arrafelé jól indult a szezon.

A JRC által készített friss termésbecslések többnyire átlag fölötti értéket valószínűsítenek. Őszi búzából és árpából, repcéből és tavaszi árpából is átlag körüli, kissé a fölötti értékeket várnak. A kukorica és a napraforgó szezonja még nagyon az elején jár, az erre a két növényre vonatkozó becslések még rendkívül bizonytalanok.

Forrás: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:
  • búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
  • kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
  • repce: Kanada, Kína, India, EU
  • napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
  • szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

Amerikai Egyesült Államok

Május első felében lokálisan heves záporok öntöztek a Nagy Síkság középső és déli részén, a Karibi-öböl középső államaiban és a Középnyugaton, beleértve a kukorica övezet északi részét is. Néhol 100 mm-nél is több esett, ami főként Luisiana déli részén és Kelet-Texasban áradásokhoz vezetett. Az esős idő bár hátráltatta a mezőgazdasági munkákat, de egyaránt jól jött az őszi és tavaszi vetések számára. Közben az államok északi harmadán csak nagyon kevés csapadék hullott, illetve északnyugaton és a Dakota államoktól Michiganig egyáltalán semmi nem esett. Az aszály által érintett északi államokban a vízhiány negatív hatásai egyaránt érezhetők a legelők, az őszi búza és a tavaszi vetésű növények fejlődésében. A Sziklás hegységtől nyugatra az ilyenkor megszokottnál jóval magasabb hőmérsékleti értékek is súlyosbítják az aszály hatásait, melyek közt a magas öntözési költségek mellett, a hegyek hótakarójának idő előtti olvadása és a fokozott bozóttűz veszély is szerepel. Ezzel szemben a Sziklás hegységtől keletre elterülő részeken újabb tavaszi hideghullám söpört végig, többfelé fagyok lassítják a szántóföldi növények fejlődését, melyek még a kukorica övezet déli részén is előfordultak május második hetében. Az országos statisztikák szerint május 23-ig a kukoricának 90%-át sikerült elvetni, ami 10%-kal több mint a sokéves átlag, és ekkorra az elvetett növények 64%-a már ki is kelt, viszont a kukorica termőterületének 24%-át aszály sújtja. A szójának 75%-át vetették el, ami az átlagosnál szintén jóval korábban sikerült. Az őszi búza állományainak országosan 47%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak május 23-án, ami kicsit kevesebb, mint a tavalyi illetve az átlagos érték, termőterületének 30%-át érinti aszály.

Brazília

Május harmadik hetében megérkezett az eső Brazília déli termőterületeire enyhítve ezzel a már régóta fennálló szárazságot. A másodvetésű kukoricának már nagyon nagy szüksége volt erre a csapadékra. Ugyanakkor az ország északi tájai egyelőre szárazon maradtak. Az ottani statisztikák szerint május 20-ig az első vetésű kukorica 75-88%-át már betakarították. A második vetésű kukorica csaknem 100%-a már a talajban van, a búza vetése is megkezdődött. A becslések szerint ebben a szezonban kukoricából rekordtermés várható, összesen 102 millió tonna, mely megegyezik a tavalyi rekordterméssel. A termésátlag valamivel kisebb lehet (5,18 t/ha) a tavalyihoz képest, de a termőterület nőtt. Szójából a tavalyi után idén is rekordtermés várható, összesen 136 millió tonna, mely 6%-kal haladja meg a tavalyi termést, annak ellenére, hogy az időjárás jelentősen hátráltatta a vetést és a betakarítást is. A termésátlag 3,5 t/ha, mely megfelel a 10 éve folyamatosan növekvő trendnek, de a termőterület immár 14 év rendületlenül nő.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?