A napokban várható reggeli fagyok következtében könnyen károsodhatnak a már bimbózó, virágzó gyümölcsfajták, mint a korai kajszik, korai cseresznyék - írja az Időkép. A fagykár ellen ilyenkor érdemes bevetni egy vagy akár több fagyvédelmi módszert, hogy megóvjuk ezzel a növényeket, illetve a későbbi termést.

A különböző módszerek közül elterjedt, bár kevésbé hatékony a füstölés, amikor egy jól füstölő agyag begyújtásával akarják visszatartani a felszín erőteljes lehűlését. Ez a megoldás azonban csak pár fokos védelmet nyújt a növényzet számára, és nem is túl környezetkímélő. Jobban bevált módszer a paraffingyertyák égetése, mely során fém kannákban több száz gyertyát helyeznek ki a fák, ültetvények tövébe, hogy megakadályozzák a talaj közelében az erős fagy létrejöttét. Ez az eljárás sok munkaerőt igényel, ám szélcsendes időben akár 5 fokkal is melegebben tarthatja a gyümölcsöst.

Forrás: MTI/Varga György

A légkeveréses fagyvédelem azt a jelenséget használja ki, hogy éjszaka az erős kisugárzás útján a felszín közelében hűl le leginkább a levegő, fent pedig enyhébb a hőmérséklet. Ilyenkor egy légkeverő berendezéssel a fenti magasabb hőmérsékletű levegővel átkeverik az alsóbb rétegeket, ez a módszer azonban nem minden időjárási helyzetben alkalmazható.

Jó megoldás lehet még a fagyvédelmi öntözés, amikor egy erre a célra kifejlesztett berendezés a fagy beállta alatt vízzel való mikroszórófejes öntözés útján alkot jégpáncélt a gyümölcsfák körül. A jég szigetel, és megvédi az erősebb fagytól a növényeket. A módszer azon a tényen alapszik, hogy a zöld növényi részek fagypontja a belül található oldott anyagok és sók hatására -1 és -3°C között van. A víz fagyáspontja 0°C, kristályosodása során pedig jelentős hő szabadul fel, mely képes a fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A hőfelszabaduláson túl a jég rossz hővezető, így ez is lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését.