2020. április 1. szerda Hugó

Hírek - Növény

Kipusztíthatatlan inváziós faj teszi tönkre a magyar földeket: őrülten terjed

A homoki prérifű gyorsan és agresszívan terjed, elnyom mindent maga körül, és ami a legszomorúbb, egyelőre kiirthatatlannak tűnik. Hiába húzzák ki a a töveket, a következő évben ugyanannyi sarjad, ráadásul jól bírja a szárazságot, a taposást, és a jószágok sem legelik.
 
 

A közelmúltban új, Magyarországon eddig ismeretlen inváziós növényfaj, a homoki prérifű intenzív terjedéséről számoltak be Debrecen és a Kiskunság területén az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai - írja a 24.hu. Habár friss jövevényről van szó, komoly aggodalomra ad okot, hogy a prérifű gyors ütemben terjed, agresszívan szorítja ki, sőt elpusztíthatja őshonos növényeinket, ahol pedig megjelenik, ott rajta kívül más faj nem él meg, ráadásul egyelőre a védekezés mikéntje sem ismert ellene. Az is problémát okoz, hogy az idegenhonos fajok egészen másképp „viselkedhetnek” új hazájukban az eltérő környezeti hatások, természetes ellenségeik híján. Ami felbukkanásán és gyors térhódításán túl bizonyosan elmondható: rendkívül kemény ellenfél, szívós, erős növény több okból is.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

A homoki prérifüvet a Kiskunság területén és Debrecen városában azonosították a közelmúltban, ám azt nem lehet megmondani, mikor jelent meg a faj adott helyszíneken - mondta Dr. Török Péter, a Debreceni Egyetem növényökológus professzora, az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője a 24.hu-nak. Felismerése még hozzáértő számára is gyakran nehéz feladat mivel a virágzási időszakon kívül megjelenése hasonlít a leromlottabb homoki gyepekben gyakori csillagpázsitra, így előfordul, hogy a szakértő szem is átsiklik felette.

A homoki prérifű első észlelése 2017-ben történt, de jelenleg több tízezer tővel kell számolnunk, de néhol több hektáros állományokat képez a növény, és szinte egyetlen más növény sem marad meg mellette – emeli ki Török Péter. Azt nem tudni, hogy jutott el Magyarországra, de Debrecenbe, mint egyetemvárosba vélhetően az Egyesült Államokból érkező hallgatók ruhájával, holmijával érkezett.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A homoki prérifű egyik legnagyobb fegyvere, hogy egyetlen növény is évente több ezer magot hoz, ezek lehullva csíraképes, ám nyugalmi állapotban évekig képesek várakozni, jellemzően a talaj felső 5-10 centiméteres rétegében. Csak akkor indulnak fejlődésnek, ha a környezeti feltételek adottak a későbbi optimális növekedéshez, például megszűnik más növények vagy az avar árnyékolása. Iszonyú mennyiségekre kell gondolni, a talaj felső rétegében négyzetméterenként akár 100 ezer mag is várhat a sorára. Ezt a stratégiát a tudósok magbankképzésnek nevezik logikusan, hiszen a növény hosszú távon biztosítja vele a faj fennmaradását. Méghozzá profi módon: A szakemberek hiába húzzák ki a prérifű töveket, a következő évben legalább ugyanannyi sarjad helyettük, és ezt sűrű magbank jelenlétében utánpótlás nélkül is legalább 10-15 éven keresztül képesek produkálni – fogalmaz a professzor.

A legérdekesebb, egyelőre csak valószínűsített tulajdonsága a homoki prérifűnek az úgynevezett allelopátia. Az allelopatikus növények olyan kémiai anyagokat juttatnak környezetükbe, amelyek a fajtársakra hatástalanok, ám minden más növényre nézve végzetesek lehetnek: egyesek a növekedést gátolják, mások a magok csírázását akadályozzák meg vagy éppen terméketlenné teszik az „áldozatokat”.

Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Még egy adu ász van e növény kezében, a klíma szárazabbá és melegebbé válásával ugyanis növekedési előnybe kerülhetnek a honos társaikhoz képest. Hazánk éghajlata a publikált „forgatókönyvek” szerint pedig épp ebbe az irányba mozdul: a csapadék zöme a téli félévben hullik le, a nyarak egyre forróbb és szárazabb periódusokat produkálnak. Rossz hír, hogy a növényt nem hatja meg a jószág taposása sem, sőt, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, a pusztára hajtott marha, birka le sem legeli, kikerüli.

Ahogy a professzor mondta, azt nem lehet tudni, mit hoz a jövő, most annyi biztos, hogy a faj rosszul bírja az árnyékot. Vagyis, ha a prérifűtől fizikailag megszabadított területeken létrejött foltokat avarral fedjük, tartós talajtakarást biztosító őshonos gyepi növényekkel telepítjük be, talán megakadályozhatjuk az újratelepedését – veti fel Török Péter hirtelen „megoldásként”. A visszaszorítására hatékonynak gondolt vegyszerek az őshonos flórát éppúgy veszélyeztetik, égetés pedig nemcsak a magyar törvények szellemében nem jöhet szóba, de a prérifű külön meghálálná: hiszen a préri gyepközösség kifejezetten alkalmazkodott a tűzhöz vélelmezhetően a prérifű is.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu