2019. április 19. péntek Emma

Hírek - Növény

Klotianidin: nem káros a méhekre

A neonikotinoidokat száműző uniós döntést sok-sok tanulmány előzte meg, de ezek vagy laborvizsgálatokra épültek, vagy ha szabadföldön végezték a kísérletet, akkor a befolyásoló tényezők sokasága miatt ellentmondásos eredményt hoztak. A Bizottság végül társadalmi nyomásra, politikai okokból határozott három hatóanyag szántóföldi kitiltásáról. Most a Nature szaklap lehozott egy tanulmányt, amely azt állítja: ha van a klotianidinnak bármilyen hatása a méhekre, akkor az inkább pozitív, mint negatív.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

 

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, az Agrárium 2019 konferencia. A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencián.

A klotianidint alapvetően csávázásra használják a talajlakó kártevők ellen, de az uniós döntés értelmében már egyik kifogásolt neonikotinoid sem vethető be idén szabadföldön. (A másik kettő az imidakloprid és a tiametoxám.) Olyan ismert készítmények szorulnak ki most a szántóföldekről mint a Poncho, az Ellado, vagy a Yunta Quattro, legutóbbi csak részben tartalmazza a klotianidint. Most a Nature közölt egy tanulmányt, amely azt támasztja alá, hogy indokolatlan volt a félelem ettől a hatóanyagtól.


2013-ban 96 méhcsaládot helyeztek el 16 tavaszi repcével bevetett táblán Dél-Svédországban. Nyolc táblában klotianidinnel és fungiciddel csávázott magokat vetettek, másik nyolcban csak fungiceddel kezelték a repcét. A klotianidinnel kezelt és kontroll területeket a földrajzi közelség és a környező táj hasonlósága alapján párokba rendezték. Az áttelelést követően a méhcsaládokat újra szétosztották a klotianidinos és a kontroll táblák között, de ügyeltek rá, hogy neonikotioniddal kezelt táblákból származó kolóniákat 2014-ben újra ugyanilyen repceállományokba helyezzék.

A kutatók többek között feljegyezték a rajzás idejét, a méhcsalád fejlődését, a patogén bélbaktériumok és a Varroa atka jelenlétét, a méhek mortalitását és nyolc gén expresszióját, amelyek a méhek veleszületett immunválaszához kapcsolódnak. A két éven keresztül folyó vizsgálat eredménye, hogy a klotianidinnel csávázott repceföldön jobb volt a fiasítás és több a kifejlett méh. A méztermelés ingadozása függetlennek bizonyult a csávázástól, inkább az évjárat hatásása tükröződöt benne. A kórokozó- és parazitanyomás 2014-ben magasabb volt, mint 2013-ban. A méhek klotianidinos területekre való elhelyezésre azonban nem befolyásolta a méhbetegségek jelenlétét.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu