2019. október 22. kedd Előd

Hírek - Növény

Körte: annyit eszünk, amennyi termett - Importból nem az igazi

A körteültetvények területe az utóbbi 10-15 évben a melegedő klíma és a csapadékhiány miatt zsugorodott Magyarországon - áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet piaci jelentésében. Tavaly kifejezetten jó termést szüretelhettünk. A magyarok nagyjából annyi körtét fogyasztanak, amennyi az országban megterem - hol többet, hol kevesebbet -, külföldről csak a választékbővítés érdekében importálunk belőle.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

 

Közeleg az évkezdet egyik legjelentősebb agráreseménye, a március 7-i kecskeméti Agrárium 2019 konferencia. A legfontosabb támogatási, jogszabályi és piaci változásokról kaphat fontos szakmai és gyakorlati információkat a szakpolitika, a közigazgatás és az üzleti élet csúcsvezetőitől, illetve első számú döntéshozóitól.

A KSH legfrissebb gyümölcsültetvény-összeírásának adatai szerint a körteültetvények területe 2,3 ezer hektár volt 2017-ben. Megjegyezzük: az összes gyümölcsültetvény területe 73,2 ezer hektár, aminek bő egyharmadát, 25 ezer hektárt, az alma foglalja el. Az ültetvények aránya Észak-Magyarországon a legnagyobb (35 százalék). A kor szerinti összetételt tekintve a 10-14 éves ültetvények uralják a területet (37 százalék). A 2017-es össztermés a KSH adatai szerint 23.333 tonna volt, amihez még 2320 tonna körtét vásároltunk a külpiacokról. A termelés és a fogyasztás nagyjából összhangban van Magyarországon, az import aránya csekély.

Magyarországon a fajtaszerkezet eltér az unióstól, az országban a legnagyobb területen Alexander/Bosc kobakfajtát termesztettek 2017-ben, területi aránya 34,1 százalékról 41,9 százalékra emelkedett az előző, 2012. évi összeírás óta. Jelentős a Vilmos és a Packham's Triumph fajták területe is: 24, illetve 8,7 százalék (2012-ben 19,7, illetve 8,8 százalék).

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes adatai szerint 2018-ban

a megszokottnál 15 százalékkal több, feltételezhetően 38 ezer tonnányi körte termett.

A KSH adatai szerint a körteimport az elmúlt években 2,3-2,9 ezer tonna között mozgott. Magyarország 41 százalékkal kevesebb, 1,34 ezer tonna friss körtét importált 2018. január–november között 2017 azonos időszakához képest. Hollandiából 8 százalékkal 373 tonnára, Ausztriából 20 százalékkal 309 tonnára, Németországból 56 százalékkal 243 tonnára csökkent a beszállított mennyiség. A körteexport az elmúlt években 200 és 655 tonna között mozgott. A friss körte kivitele 82 százalékkal 60 tonnára esett 2018 első tizenegy hónapjában. A körte legnagyobb része (33,4 tonnát) a romániai piacra került.

Vilmoskörte (Forrás: shutterstock)

A Budapesti Nagybani Piacon a 2018-ban betakarított körte termelői ára 3 százalékkal 333 forint/kilogrammra csökkent 2018 29–52. hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Olaszországból származó körte nagykereskedelmi ára emelkedett: az Alexander 1 százalékkal 490 forint/kilogrammra, a Vilmoskörte 5 százalékkal 518 forint/kilogrammra, a Fétel apát 1 százalékkal 562 forint/kilogrammra.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu