2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Hírek - Növény

Meg ne érintsd ezt a gyönyörű növényt az erdőben: égési sérülést, vakságot is okozhat

A kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp hatalmas, impozáns külsejű évelő növény, a legnagyobb termetű lágyszárúak Európában, mára pedig már Magyarországon is szép számban megtelepedtek. A két inváziós növény érintése másodfokú égési sérüléseket okozhat, szembe kerülve pedig a kémiai anyagai komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhetnek. A két faj ráadásul nagyon nehezen kiirtható, évi 3–4 kaszálással csak több év alatt lehet visszaszorítani őket.
 
 

Néhány veszélyes kórokozó terjesztésére képes vérszívót leszámítva hazánk őshonos élővilága ránk, emberekre nézve gyakorlatilag ártalmatlan, a természetet járva senkinek nem lehet oka aggodalomra - írja a 24.hu. Nincsenek komoly méreggel rendelkező hüllők vagy ízeltlábúak, egyetlen ragadozó sem tekinti prédának az embert, növény pedig akkor okozhat bajt, ha ránk dől egy fa, vagy tudatlanságból egy mérgező részt, termést fogyasztunk. Az emberi tevékenység azonban egyre erősebben alakítja át ezt az idillinek tekinthető képet, és bár skorpiók még nem terjednek Magyarországon, két inváziós növény megtelepedése már komoly egészségügyi kockázatot rejt. A kaukázusi medvetalp és a Szosznovszkij-medvetalp puszta érintése súlyos, akár maradandó égési sérüléseket okoz adott bőrfelületen, szembe kerülve pedig a kémiai anyag komoly látásproblémát, akár vakságot is előidézhet.

December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is. A rendezvény az agrárium minden résztvevőjének – így valamennyi méretű gazdálkodónak, élelmiszeripari cégnek, inputgyártónak, gépforgalmazónak, termékkereskedőnek, illetve államigazgatási és érdekképviseleti szakértőnek – hasznos és naprakész információkat nyújt, illetve lehetőséget biztosít a networkingre és a kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát december 3-4-én!

Lágyszárú óriások keletről

A kapor távoli és gigászira nőtt „rokonairól” van szó, az ernyősvirágzatúak rendjének medvetalp nemzetségébe világszerte mintegy 20 fajt sorolunk. A kisebb termetű, 1–1,5 méteres közönséges medvetalp például őshonos növényünk, gyakran belefuthatunk, kellemetlen illatú, akár tenyérnyi fehér, ernyős virágzatáról és erősen tagolt, öblösen karéjos, fűrészes szélű leveleiről könnyű felismerni. Gyógynövényként is alkalmazzák. Létezik azonban három ikonikus, keleti súlyponttal elterjedt faj, mint a perzsa, valamint a már említett kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp. Nevük jól mutatja eredetüket, ám egyik sem maradt kizárólag az őshazájában: a perzsa medvetalp főleg Skandináviában okoz problémákat, míg a másik kettő Európa más tájain, így hazánkban is jelen van.

Hatalmas, impozáns külsejű évelő növények, a legnagyobb termetű lágyszárúak Európában: átlagosan 3 méteresre nőnek, de előfordulnak 5, a kaukázusi medvetalp esetében pedig akár 7 méteres példányok is - mondta Török Pétert, a Debreceni Egyetem növényökológus professzora. Hozzátette: ha a levelek jellegzetes alakja vagy a nagy méretű virágzat nem is kelt gyanút, a növény hatalmas termete mindenképpen figyelmeztető jel lehet a laikus számára is.

Megszökött vagy a Tisza szállítja

A két faj emberi szervezetre gyakorolt hatása mondhatni azonos, elterjedésük helye és módja azonban eltér. A híradásokban gyakrabban szereplő kaukázusi medvetalp hazánkban főként magánkertekből és arborétumokból vadult ki. A csapadékos időjárást kedveli, eddig elsősorban Vas megyében, a nyugati határszélen, Zirc környékén és az Északi-középhegység néhány pontján küzdenek/küzdöttek ellene az illetékes nemzeti park szakemberei.

Terjedés szempontjából a Szosznovszkij-medvetalp problémásabb, hazai története a Szovjetunió „hőskorába” nyúlik vissza. Mivel a növény gyorsan és nagyra nő, a volt szovjet tagköztársaságokban elterjesztették, kiváló takarmánynak vélelmezve. Ennek nyomán került be hazánkba is először. Amikor belátták a kudarcot (a tehenek teje például keserű lett tőle), egyszerűen magára hagyták. Ma is jókora állománya van szerte az egykori tagköztársaságokban a Baltikumtól Fehéroroszországon át Ukrajnáig, és mivel északkeleti szomszédunkban ma sem irtják, a magok a Tiszán jutnak el hazánkba. Ebből következik az is, hogy itthon elsősorban a Felső-Tisza vidékén telepszik meg, ráadásul állandó a magutánpótlás. 

Jó hír viszont, hogy mindkét fajnak magas a víz- és fényigénye, ami limitálja a magyarországi terjedésüket, megtelepedésre kisebb-nagyobb vízfolyások közelében, csapadékosabb klímájú dombvidéki területeken valamint a hazai középhegységekben lehet számítani – emeli ki a professzor. Aktív és szakszerű beavatkozással nem reménytelen az ellenük folytatott küzdelem, de erről kicsit később, most nézzük, miért érdemes nagy ívben elkerülni - sőt, a hatóságoknak is bejelenteni – ezeket az inváziós lágyszárúakat.

Másodfokú égés, vakság

Elég csak hozzáérni a levelekhez, a szárhoz, hogy az anyag bőrre kerüljön, de ha letépjük a virágát, letörjük a szárát, máris jókora mennyiségben érintkezünk vele - tájékoztatott Béni Szabolcsot, a Semmelweis Egyetem Farmakognóziai Intézetének igazgatója. Először bőrpír jelentkezik, majd hólyagos, akár másodfokú égési sérülésekhez hasonló sebek jelennek meg, amelyek önmagukban is nagyon fájdalmasak, és ha a hólyagok kifakadnak, fennáll a bakteriális felülfertőzés veszélye is. Szembe jutva nagyon intenzív gyulladást okoz, komoly szemproblémák léphetnek fel, a másodlagos fertőzések pedig vaksághoz vezethetnek – nem gyakori, de volt rá nem egy példa.

Általában orvos a vége

Fontos a gyors cselekvés. Az érintett felületet azonnal öblítsük le hideg vízzel, majd – ha bőrfelületről van szó – szappanos langyos vízzel folytassuk. Tekerjünk rá egy pólót, bármit, ami megakadályozza, hogy fény érje, szem esetén napszemüveg, a gyereknek akár kézzel takarjuk le a szemét. Nyilvánvalóan minden azon múlik, mennyi toxikus anyaggal kerültünk kapcsolatba, ha sikerül megfelelően lemosni, megtettünk mindent, amit lehetett. Ám sokszor nem lehet megúszni az orvosi kezelést. Egyrészt mire az ember felismeri mi is történt, már beindult a heves bőrreakció, másrészt egy túra során a legritkább esetben áll rendelkezésre rögvest meleg víz és szappan. Ha pedig szembe kerül, a lehető legrövidebb időn belül szakszerű segítségre van szükség, bár amilyen fájdalommal jár, ez ott helyben sem lehet kérdés.

Nagy állományokat kiirtani igen nehéz

Szerencsére nem nehéz őket felismerni, ilyenkor pedig nemcsak megérinteni tilos, hanem a kaukázusi és a Szosznovszkij-medvetalp észlelése bejelentési kötelezettséggel is jár: magyarán értesíteni kell a területen illetékes természetvédelmi hatóságot. Évelő növényekről lévén szó a terület hosszas kezelést igényel, évi 3–4 kaszálással magát a növényt néhány év alatt vissza lehet szorítani. Török Péter azonban kiemeli, hogy nagyon fontos a megtelepedés kezdeti fázisaiban megjelent egy vagy néhány egyedet még termésérés előtt elpusztítani, hiszen egy-egy növény akár húszezer termést is érlelhet, melyek jó részét a víz messze sodorhatja. A fertőzött terület tehát hosszú gondoskodást, monitorozást kíván, és a beavatkozások végső győzelemmel csak akkor kecsegtetnek, ha visszaszorítása határokon átnyúló összefogással történik, mivel a Szosznovszkij-medvetalp utódait megállás nélkül szállítja a Tisza Ukrajnából.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu