2020. január 24. péntek Timót

Hírek - Növény

Még poloskásabb évek jönnek: az unió kivégezte a népszerű rovarirtót

Az Európai Bizottság aggályosnak találta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által feltérképezett humánegészségügyi kockázatokat, ezért leszavazta a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil növényvédőszer-hatóanyagok megújítását. A márványospoloska ellen hatásos fegyver volt.
 
 

Az EFSA augusztusban kiadott jelentése szerint a klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok a gyanú szerint genetikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak, ezért az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy 2020 januárjától ne újítsák meg a hatóanyagok felhasználási engedélyét - írja Hunyadi István szakmai igazgató a Fruitveb zöldsélg-gyümölcs szakmaközi szervezet hivatalos weboldalán.

A klórpirifosz az 1965-ben történt bevezetése óta a legszélesebb körben használt mezőgazdasági célú rovarirtó a világon. Uniós szintű engedélyezésére 2006-ban került sor. Az Európai Unióban a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyét az idő közben keletkező tudományos eredmények fényében rendszeresen felülvizsgálják. A klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok nyolc tagállamban jelenleg sincsenek engedélyezve, ezek Dánia, Finnország, Írország, Németország, Lettország, Litvánia, Svédország és Szlovénia. A hatóanyagok Uniós engedélye 2020. január 31-én jár le, ez után már tilos lesz a hatóanyagokat tartalmazó készítmények forgalmazása és felhasználása.

Egy tanulmány szerint a klórpirifosz az első tizenöt között van, ha a kertészeti termékekben leggyakrabban megtalált növényvédőszer-hatóanyagok listáját nézzük. A termékek tekintetében a citrusfélékben fordul elő legtöbbször, ez összevág azzal az adattal, ami azt mutatja, hogy a felhasználás nagyobb arányban a mediterrán tagállamokban történik. A tanulmány szerint a hatóanyag a vizsgálatban szereplő gyümölcsök közül jelen volt minden negyedik grapefruitban és a narancsok, mandarinok harmadában. Spanyolországban a vizsgálatban szereplő minden ötödik gyümölcsben találtak klórpirifosz hatóanyagot vagy származékát, legnagyobb arányban narancsban és mandarinban.

Mi lesz, ha már csemegekukoricán is károsít a márványospoloska? (Forrás: gettyimages.com)

A cikkben tárgyalt két hatóanyag visszavonása viszont komoly érvágás azoknak az európai kertészeknek, akiknél már jelen van a barna márványospoloska. A Távol-Keletről érkező poloskafaj óriási károkat képes okozni a kertészeti kultúrákban. A déli tagállamok közül eddig Olaszországban a legjelentősebb a probléma:

az ország 2018. évi körtetermése a várakozások szerint 730 ezer tonna lett volna, de a poloskák miatt a termés mintegy fele eladhatatlanná vált, ezzel becslések szerint 300 millió eurós kárt okozott az ágazatnak.

Az olasz mogyorótermesztés is jelentős iparág, 130 ezer tonnás volumennel az ország a világ második legnagyobb mogyorótermelője. Azonban a kártevő egyik kedvelt tápnövénye a mogyoró. Asti tartományban az idei évben a termés több, mint 40%-a lett oda. Alessandriában 20-30% közé tehető a rovarfaj okozta kár, Cuneoban 15-20% között lehet a kiesés. Az ázsiai márványospoloska jelentette probléma már szinte minden olaszországi kertészeti termelőt érint, a mogyorón kívül jelen van alma, körte, kivi, őszibarack, nektarin, kajszi ültetvényekben, valamint a zöldséghajtatásban és a faiskolákban is. Őszibarackban és nektarinban is képes teljes terméskiesést okozni.

Hazánkban 2014-ben találták meg, és az elmúlt egy-két évben egyes kultúrákban már komoly gondot okozott. Idén nyáron már tőlünk északabbra is megtalálták, így mostanra Csehország és Szlovákia is fertőzöttnek minősül. Hazánkban eddig alma, körte, paradicsom, paprika, szárazbab állományokban okozott nagyobb mértékű károkat, de más növényi kultúrákból is jelentették a faj előfordulását. Az alma- és körtetermelők tapasztalatai szerint a szívogatások helyén a gyümölcshús idővel felpuhul, megbarnul és az ilyen gyümölcs tárolhatósága nagyban romlik. 2019-ben már volt olyan magyarországi termelő, akinél körtében 100, almában 30-40% terméskiesést okoztak a márványospoloskák.

Hajtatásban a károsított paprikatermések első osztályú áruként már nem adhatók el, a paradicsom pedig olyan esztétikai változást szenved, mely miatt egyáltalán nem vihető piacra, még leértékelt áruként sem. A növényházból csak széles hatásspektrumú készítménnyel lehet „kifújni”, azonban így a biológiai védekezésre betelepített hasznos rovarok is elpusztulnak. A termés további része ugyan megmarad, de a biológiai védekezésre befektetett 1-2 millió forint elvész.

A fő probléma, hogy az ázsiai márványospoloska a rovarirtó szerek nagy többségével szemben nagyfokú toleranciát vagy teljes rezisztenciát mutat.

Kémiai védekezésre a széles hatásspektrumú inszekticidek közül néhány elfogadható hatékonysággal rendelkezett. Ezek közé tartoztak a jövőben már nem használható klórpirifosz és klórpirifosz-metil hatóanyagok is. Ezek azoban mindenféle szelektivitás nélkül pusztítják a rovarokat, ezért tartós használatuk környezetvédelmi szempontból aggályokat vet fel. Az EFSA jelentésében humánegészségügyi aggályok is szerepelnek. Ha ezek a feltételezések szintjéről a tények világába lépnek, a visszavonás teljes mértékben indokolt. A kérdés csak az, mi lesz addig, amíg nem születik meg a kellően eredményes helyettesítő megoldás? - teszi fel a kérdést záró soraiban a cikk szerzője.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu