2021. április 15. csütörtök Anasztázia, Tas

Hírek - Növény

Megkezdődött az őszi kalászosok fejtrágyázása: ezek a legfontosabb tudnivalók

A sikeres növénytermesztés alapkövetelménye a növény igényeihez és fejlettségéhez igazodó tápanyagellátás. Az ősszel vetett kultúrák esetén kihagyhatatlan a tél végi-kora tavaszi tápanyagutánpótlás. A fejtrágyázás célja a növény igényeihez igazodó tápanyagellátás, a műtrágyafelhasználás hatékonyságának növelése a megfelelő termésmennyiség és minőség elérése érdekében.
 
 

A növények nitrát és ammónium formában veszik fel a nitrogént, legnagyobb mennyiségben a vegetatív fázisban. Köztudott, hogy a tápanyagok közül a nitrogén a leggyorsabban mozgó elem, így célszerű elosztva, a növény igényeihez igazodva kijuttatni. Ezért a gyakorlatban ősszel alaptrágyaként a tervezett nitrogénmennyiség 20-25%-át juttatja ki az ember, melyet optimális esetben még három fejtrágyázás követ – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán.

Az őszi búza esetében a bokrosodás, szárbaindulás, valamint a virágzás idején a legintenzívebb a tápanyagfelvétel, így ezekre az időpontokra érdemes tervezni a fejtrágyázást. A bokrosodás kezdetén kijuttatott nitrogén műtrágya határozza meg a termésmennyiséget, a szárbaindulás és a virágzás idején végzett tápanyagutánpótlás pedig a termés minőségét befolyásolja. A gyakorlatban azonban számos esetben előfordul, hogy a harmadik fejtrágyázás nem hasznosul kellőképpen a csapadék hiánya miatt, ez levéltrágyázással váltható ki, melyet össze lehet kötni növényvédelmi beavatkozással is.

Tavasszal a nitrogén mellett a kén, illetve a réz pótlásáról se szabad megfeledkezni. A kén a búzaliszt minőségét befolyásolja, míg a réz-hiány levélcsavarodáshoz, fehérkalászúsághoz, a szemek csúcsainak kifehéredéséhez, valamint termésveszteséghez vezethet.

Hogyan számoljuk ki a szükséges tápanyag mennyiségét? Természetesen tápanyagvizsgálati eredményekre alapozottan készítünk tápanyag-gazdálkodási tervet összhangban a növény tápanyagigényéhez, illetve a tervezett hozamot figyelembe véve. Íme, egy példa Antal József: Növénytermesztők zsebkönyve alapján:

Középkötött mezőségi talajon az őszi búza tápanyagigénye: NPK 33:17:22 kg/1 tonna termés, ami azt jelenti, hogy nitrogénből egy tonna termésre tervezve 33 kilogrammnyi hatóanyagot kell kijuttatni, foszforból 17 kilogrammot, káliumból pedig 22 kilogrammot. Ha 6 tonna termésre tervez az ember, akkor ez nitrogénből 198 kilogrammot jelent, foszforból 102 kilogrammot, káliumból pedig összesen 132 kilogrammot.

A példa alapján 6 tonna/ha termés eléréséhez a növénynek 198 kg/ha nitrogénre, 102 kg/ha foszforra, 132 kg/ha káliumra van szüksége, ezt összehasonlítjuk a talajvizsgálati eredményekkel, melyet korrigálni kell az előveteménnyel (pl. pillangós), illetve az esetlegesen kijuttatott szervestrágyával.

Fenti számítási mód azonban csak a nem nitrátérzékeny területen alkalmazható módosítás nélkül. A nitrátérzékeny területen a növény alá maximálisan kijuttatható hatóanyagértékeket az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. E szerint tehát a fenti példában szereplő búza esetében a talajvizsgálatokra alapozottan meghatározott termőhely és nitrogénellátottság szabja meg a kijuttatható hatóanyagot, mely termésmennyiségtől függetlenül 110-190 kg/ha érték között változhat.

Az őszi búzának a mezőségi talajokon (csernozjomok) gyenge nitrogénellátottságú talajoknál 190 kilogramm hatóanyagra van szüksége, közepes ellátottság esetén 170 kilogrammra, jó nitrogénellátottság esetén pedig mindössze 130 kilogrammra hektáronként. A barna erdőtalajoknál a nitrogénellátottság szintjétől (gyenge/közepes/jó) függően 175/155/125 kilogramm nitrogénre van szükségük hektáranként; a réti és öntési talajoknál pedig pedig 170/155/135 ez az érték. Laza és homoktalajoknál mindössze 130/120/110 kilogramm nitrogén szükséges hektáranként.

A maximálisan kiadható hatóanyag történhet csak műtrágyával, vagy szervestrágyával vegyesen. Ez utóbbi esetben azonban figyelembe kell venni, hogy szerves eredetű nitrogénből a nitrátérzékeny területen csak maximálisan 170 kg összhatóanyag juttatható ki, melynek 40%-a hasznosul, azaz 69 kg. Tehát, ha talajunk alapján a növény alá 190 kg hatóanyag kijuttatható, úgy a 170 kg szerves eredetű nitrogénből kiadtunk 69 kg hasznosuló N hatóanyagot, és a többit, azaz 121 kg-ot pótolhatunk műtrágyával. Ennél több nitrogén hatóanyag azonban nem juttatható ki a területre, hiába nagyobb a növény igénye.

Fontos, hogy az ember mindig a nitrát rendeletet betartva végezze tápanyagutánpótlást! Számításba kell venni azt is, hogy a talajban lévő tápelemek közül nem mindegyik felvehető a növény számára. Jellemzően a foszfor és kálium-utánpótlást azt őszi alaptrágyázáskor kell végezni. Az őszi búza kálium-igényes kultúra. A káliumnak a növény vízháztartásában, szárszilárdság, és a fagyállóság növelésében van kiemelkedő szerepe. A foszfor pedig a csírázáskor elengedhetetlen tápelem.

A nitrogén egyharmadát ősszel a többi részét pedig tavasszal, elosztva kell kijuttatni. A kén (20-25 kg/ha) pótlást általában kénes nitrogén fejtrágyaként, a réz (12 g/t) pótlást pedig lombtrágyaként lehet elvégezni. Amennyiben valakinek szüksége van a területére szabott tápanyag-gazdálkodási tervre, az Agrárkamara munkatársai az alábbi oldalon állnak rendelkezésére.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu