A Fejér megye szívében működő Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft. Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó vállalata. 1912-ben még melasz alapú alkoholüzemként alapították, ma viszont napi 3500 (vagyis éves szinten bő egymillió) tonna kukorica feldolgozását végzik a Szabadegyháza mellett lévő ipartelepen. Biomassza kazánjukban évente 60 ezer tonna szalmát és 12-15 ezer tonna napraforgóhéj-pelletet égetnek el, amellyel a technológiai hő- és gőzigényük kétharmadát képesek biztosítani. A most induló, és a jövő év végére megvalósuló bővítés révén azonban már a teljes energiaszükségletüket megújuló alapon fogják előállítani.

Az 5 millió eurós beruházásként megvalósuló biomasszakazán-bővítés alapkőletételére március 27-én került sor a Hungrana Kft. székhelyén. Az agrárpiaci minikonferenciával összekötött rendezvényt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki nemcsak a vállalat környezet iránti felelősségét emelte ki, de azt is, hogy kizárólag GMO-mentes magyar alapanyaggal dolgoznak. 2016-ban mintegy 16 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez adók és járulékok formájában.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

A sikereket fontos megünnepelni, hiszen ezek adnak erőt a további munkához, és a helytálláshoz az állandó versenyben - emelte ki a Hungrana Kft. vezérigazgatója. Reng Zoltán az előadásában kitekintést adott a jelen és jövő aranyának nevezett kukorica piaci helyzetére. Míg három évtizede 450 millió tonna volt a globális termelés, mára ez 1 milliárd tonnára emelkedett.

A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a Hungrana Kft. hosszú távon is stabil partnere lesz a gazdálkodóknak, jelenleg 5,5-6 százalékát adják a magyar élelmiszerexportnak, és a világ mindenkori kihívásaira állandó beruházásokkal válaszolnak majd a jövőben is. A biomassza kazán bővítésével nemcsak gazdaságosabban termelhetnek, de számottevő mértékben csökkenthetik az üvegházhatású gázok kibocsátását, illetve a fosszilisenergia-felhasználást.

Reng Zoltán vezérigazgató (Hungrana)

A "zöldebbé" válást célzó fejlesztések 2012-ben kezdődtek, ekkor épült fel ugyanis az a biomassza erőmű, amellyel a Hungrana Kft. a szabadegyházi gyár energiaszükségletének 25 százalékát volt képes fedezni, így évente 50 millió köbméter földgázt tudott megtakarítani. A 3 milliárd forintos beruházást 2016-ban egy hasonló mértékű, újabb nagy projekt követte, a nyáron átadott üzemegységében kukoricarostból és egyéb fehérjében dús komponensből állítanak elő pelletált állati takarmányt. Idén tavasszal pedig a biomassza kazán bővítésével vált még hatékonyabbá a cég működése.

Magyarországon 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés, és már ma 18-20 millió ember számára elegendő élelmiszer-alapanyagot állítunk elő - mondta előadásában Gyuricza Csaba. A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) megbízott főigazgatója szerint a kertészet, az állattenyésztés, vagy éppen az öntözés fejlesztése további előrelépést eredményezhetnének, és ennek révén akár 25-30 millió ember élelmezéséről is gondoskodni tudnánk.

Nyilvánvalóan széles tehát az exportpiaci megjelenés lehetősége, viszont

Az alapkőletétel résztvevői (balról jobbra): Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, Gyuricza Csaba mb. főigazgató (NAIK), Magyar Szabolcs műszaki igazgató (Hungrana) és Reng Zoltán vezérigazgató (Hungrana)

Az elmúlt öt évben 130 millió tonnával nőtt a világ takarmány-kibocsátása, és tavaly már meghaladta az 1 milliárd tonnát - elemezte a jelenlegi helyzetet Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. Magyarországon ugyanakkor már 3-4 esztendeje stagnálás tapasztalható, a felhasznált 3,6 millió tonna takarmánynak viszont a 7 százalékát feldolgozóipari melléktermékek teszik ki, így a Hungrana és a hozzá hasonló vállalatok komoly szerepet játszanak a hazai fehérjeéhség csökkentésében. Kulik Zoltán szerint a szója teljes kiváltására nincs esély, de a kukorica-feldolgozás során keletkező CGF és DDGS megfelelő alternatívák lehetnek a takarmányozásban.

A cikk megjelenését a Hungrana Kft. támogatta.