2020. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella

Hírek - Növény

Nem árt résen lenni: egyre több a kártevő a magyar gyümölcsösökben

Az elmúlt időszak időjárását a nagyfokú változékonyság jellemezte. A Húsvéthétfőn viharos széllel betörő hidegfront ugyan hozott némi esőt, de ez sem szüntette meg a talajok vízhiányát. A nappali szél éjszakára általában elcsendesedett, emiatt éjszakára ismét fagypont alá vagy ahhoz közelire csökkent a hőmérséklet. Nappal is csak 10 Celsius fok körüli hőmérsékletre számíthattak a gazdák, ami nem kedvezett a cseresznye, a meggy, a körte és az alma virágzásának, ugyanis a hideg miatt a megporzó rovarok sem látogatták a virágokat, olvasható dr. Aponyi Lajos növényvédelmi jelentésében.
 
 

Az almában a korábbi napok hatására a kiterülő leveleken megjelentek a lisztharmat első tünetei. A fertőzés most még elsősorban a már tavaly befertőződött, úgynevezett „gyertyás” vesszőkön jelentkezik, de a kórokozó párás-meleg időszakban a környező fiatal hajtásokra is veszélyt jelent. Ahol elmulasztották a metszés során eltávolítani ezeket a beteg vesszőket, még megtehetik, megszüntetve ezzel egy fertőzési forrást. A primer fertőzés fungicides kezeléssel alig-alig gyógyítható, inkább vágjuk le a lisztharmatos vesszőket. Az alma virágzásakor már érzékeny a varasodás és az erwiniás fertőzéshez, de a csapadékhiány gátolja mindkét kórokozó megjelenését. Az erwiniás fertőzés kialakulásához ezenkívül még alacsony a napi átlaghőmérséklet, a küszöbhőmérséklet 15,6 Celsius fok.

A kihelyezett feromon csapdák már fogják az almalevél sátorosmoly és aknázómoly lepkéket, tehát a rajzás csúcsán meg kell kezdeni a védekezéseket a két lepkefaj ellen. Az országos csapdahálózat fogási adatai alapján elmondható, hogy az aknázómolyokon túlmenően már rajzik az almamoly, a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly, továbbá a cseresznyelégy is. A fogott egyedszám most még alacsony, kivéve a keleti gyümölcsmolyt a déli országrészben. Az időjárás felmelegedésével viszont az elkövetkező napokban másutt is a rajzás erősödésével kell számolni.

A vadgesztenye aknázómoly első egyedeit március utolsó napjaiban fogták a feromon csapdák, most tömeges a rajzás, pedig a fákon a levelek még alig terültek ki. Az aknázómoly elleni sikeres védekezés alapja az első nemzedék jól időzített elhárítása kell, hogy legyen.

A csonthéjas gyümölcsféléknél folytatni kell a virág-és hajtásfertőző monília elleni védelmet, különösen a most virágzó meggyen, cseresznyén és szilván, de az őszibarackról és a kajsziról sem szabad megfeledkezni. A monília elleni védelemmel egyúttal sikeresen kezelhetjük a fákat a sztigminás levéllikasztó betegség ellen is. Az elvirágzó szilvában ne feledkezzünk meg a poloskaszagú darazsak elleni védelemről, mert a peterakás időszaka zajlik, illetve a kikelő lárvák a fiatal gyümölcskezdemények belsejében fognak károsítani, ezzel pedig tömeges hullást idéznek elő. A foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) tömegesen repül a csapdákba, tehát az idén is jelentős kártételére kell számítani a veszélyeztetett növénykultúrákban.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu