2021. január 24. vasárnap Timót

Hírek - Növény

Nyomulunk Brüsszelben, hogy sokkal egyszerűbben fizessenek

Az uniós zöldítési agrártámogatás adminisztrációjának csökkentését, illetve a környezetvédelmi szabályok gazdálkodási gyakorlathoz közelítését szorgalmazza Magyarország Brüsszelben. Az ökológiai fókuszterületek (EFA) túlzottan részletes előírásait is enyhítenénk és bővítenénk a másodvetésben választható növényfajok körét. A bizottsági egyszerűsítési javaslatcsomag ősszel várható.
 
 

Ugyan az első év tapasztalatai kedvezőek, az már most világos, hogy a tavaly bevezetett zöldítési rendszer finomhangolásra szorul. A hazai szabályozásban várhatóan pontosítják, hogy az ökológiai jellegű másodvetést mikor lehet, illetve kell beforgatni a talajba a főnövény vetése előtt, valamint a parlagterületek bejelentésének módját is – mondta Madarász István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) osztályvezetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közelmúltbeli zöldítési konferenciáján.

Az egyik legmeglepőbb probléma a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a NAK tapasztalatai szerint is, hogy a termelők még mindig nehezen értik meg, hogy a területalapú támogatás korábbi összegét az új rendszerben már csak két különféle - a területalapú és a zöldítési - támogatás igénylésével és feltételeinek teljesítésével kaphatják meg. Ezen túlmenően is akadt azért egyszerűsítésre váró pont az új szabályozásban, az ezekkel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat Madarász István szerint az érdekképviseletekkel közös minisztériumi munkacsoportban is megtárgyalják, továbbá folyamatosan terjesztik az Európai Bizottság (EB) zöldítési munkacsoportja elé.


Az FM szeretné elérni, hogy a nitrogénmegkötő növényeket együtt lehessen termelni az úgynevezett támasztó növényekkel, mivel így növelhető lenne a jövedelmezőség. Gazdálkodói kérésre két újabb növény – a négermag és a sziki kender - másodvetésben termeszthetőségére kért engedélyt a tárca az EB-től, és bíznak benne, hogy 2017-től már bekerülhetnek a listába. Fontos cél, hogy a bejelentésekre, engedélyekre rövidebb idő alatt szülessen válasz, vagyis a kötelező bejelentési határidők legyenek közelebb a következő évi támogatásigénylésekhez és a nemzeti jogalkotáshoz – tette hozzá az osztályvezető.

A kamara javaslatai között többek között az szerepel, hogy az EB szüntesse meg a zöldítési részletszabályok túlzott részletességét. Győrffy Balázs, a NAK elnöke példaként az ökológiai fókuszterületkén megjelölhető fasor definícióját említette, itt ugyanis még az is meg van szabva, hogy a lombkoronák között mekkora lehet a távolság, és ha ennek nem felel meg a valóságban a fasor, akkor már nem igényelhető utána zöldítési támogatás. A méretkorlátok eltörlése egyébként is hangsúlyos követelés a kamara részéről: például ha a fasor szélessége meghaladhatná a 10 métert, a nagyobb egybefüggő terület ökológiai szempontból is hasznosabb lenne.

Különösen akkor, ha az EB engedné a kisebb régiók szintjén való EFA teljesítést, mivel így nagyobb összefüggő folyosók jöhetnének létre, ami az apróvadaknak és kisebb állatoknak is kedvezőbb életfeltételeket teremtene. Több gazdálkodó közös EFA teljesítésére a jelenlegi jogszabályi keretek között is van lehetőség, de ennek részletei annyira homályosak és átgondolatlanok, hogy - hívta fel a figyelmet az elnök - eddig egy tagállam sem vállalkozott ilyen megoldásra lehetőséget adó nemzeti szabályozás kidolgozására. Ezen túlmenően is szorgalmazza a kamara az ökológiai fókuszterületekkel kapcsolatos szabályok olyan jellegű egyszerűsítését, amely nem riasztja el a gazdákat az esetenként magasabb ökológiai hasznú elemek választásától.

MTI-fotó: H. Szabó Sándor

A tagállami tapasztalatok szerint egyébként a legnagyobb gondot valóban a szántóterületek arányában meghatározott kötelező EFA kijelölése, valamint az adott évben a mezőgazdasági üzemekben termelt növények diverzifikálása okozta – mondta Madarász István. Utóbbival kapcsolatban a legtöbb félreértést az okozta, hogy a vetésváltással keverték össze, holott az az egyes növénykultúrák egymás után vetését takarja. A diverzifikáció célja azonban elsősorban a biodiverzitás, az egy-egy üzem által egy tenyészidőszakban termesztett növénykultúrák számának növelése.

Az ökológiai célterület alkalmazásának bevezetése a szabályok szerint kétlépcsős: 2015-től csak a szántóterület 5 százalékát érinti, de 2017-től az uniós felülvizsgálat eredményeitől függően akár a mezőgazdasági üzem területének hét százalékát is elérheti majd. Csak a 15 hektárnál nagyobb szántóterületek birtokosai számára kötelező.

Magyarország igyekezett a lehető leggazdabarátabb rendszert kialakítani: egyrészt elszámolható a bizottság által megadott célterületek teljes köre a parlagtól a különféle védett tájelemekig – mint a kunhalom, a gémeskút vagy a magányosan álló fa -, illetve a nem védettekig. Utóbbiak közé a fás sáv, fasor, táblaszegély, vizes árok, vízvédelmi árok, rövid vágásfordulójú energiaültetvény, a különféle erdősített területek, az ökológiai jelentőségű másodvetés és a nitrogénmegkötő növényekkel beültetett terület tartozik. A kőfal kivételével, mivel az elsősorban Írországra és Nagy-Britanniára jellemző tájképi elem.

Mi az értelme a zöldítésnek?
A zöldítést a fenntartható mezőgazdaság érdekében, valójában azonban főként az agrártámogatások igazolására vezették be. A zöldítés a területalapú támogatáshoz hasonlóan közvetlen támogatás, és a teljes nemzeti közvetlen támogatási keretösszeg 30 százalékát teszi ki. Már a szabályozás kialakításakor komoly összecsapások zajlottak a még szigorúbb előírásokat szorgalmazó környezetvédők, illetve a gazdálkodás jövedelmezőségéért harcoló európai termelői szervezetek között. Utóbbiaknak egészen az utolsó pillanatokig sikerült engedményeket, vagy legalábbis egyes rendelkezések célját még segítő, ám a napi munkában is kivitelezhetőbb előírásokat elérniük. 2015 nyarán jelent meg az Európai Bizottság egyszerűsítési csomagja, amelyet a magyar jogszabályokba is beépítettek.


Másrészt bevezette a kormány a rendelkezésre állás fogalmát, ami azt jelenti, hogy jogszerű földhasználattal nem igazolható, ám a szántóterülettel határos terület – például vizesárok, fás sáv, táblaszegély - is elszámolható fókuszterületként. Ennek feltétele, hogy a támogatást igénylő vállalja a terület rendben, gyommentesen tartását.

Az EFA-ként elszámolható területnek nem kell támogatható területnek lennie – hívta fel a figyelmet Madarász István. Ugyanakkor csak akkor élhet a termelő a rendelkezésre állás lehetőségével, ha az adott tájelem vagyonkezelője ezt nem tiltja meg kifejezetten. Ugyanis erre is van lehetőség az MVH-nak benyújtott formanyomtatványon minden év április 15-ig.

Az ökológiai célterületek kijelölése és a Mepar rendszerbe való berajzolása ugyancsak sok gazdának okozott problémát még úgy is, hogy a 180 ezer igénylőből 135 ezernek a falugazdászok segítettek az igénylésben – hangsúlyozta Győrffy Balázs. Az idei kérelembeadási időszakban azonban annyival könnyebb dolguk lesz a gazdáknak, hogy a Meparban már szerepelnek a fasorok, így a szántójukkal szomszédos tájképi elemet már nem kell külön lemérniük és berajzolniuk.

Keményebb szankciók lesznek
Az idei az utolsó év, amely a zöldítési szabályok viszonylag szankciómentes elsajátítására áll rendelkezésre, mivel 2016-ban is csak a zöldítési támogatás igényelt összegéből vonják le a nem teljesítés miatti büntetést. Az elvonás mértékét a nem megfelelt terület nagysága és a vétség jellege határozza meg. A teljes zöldítési szankció 2017-től lép életbe: amelyet 2017-ben a megállapított területre járó zöldítési támogatás 20, 2018-tól pedig a 25 százalékában maximalizálnak, vagyis ekkora összeggel csökkenthetik a területalapú támogatást. Abban az esetben, ha 50 százaléknál nagyobb terület miatt vonnak meg támogatást, 2017-től ezen felül egy további büntetést is megállapítanak.


Egy év tapasztalatai alapján nehéz következtetéseket levonni a szabályozás eredményességéről, hasznáról, de az bizonyos, hogy jelentősen nőtt tavaly a lucerna, a szója és egyéb pillangósok, valamint a zöldtrágya vetésterülete – ismertette Madarász István. Szerinte ez az ökológiai jelentőségű másodvetésnek és a nitrogénmegkötő növények zöldítési beszámításának, valamint a termeléshez kötött támogatásoknak köszönhető.

Ugyanakkor a tájképi elemek a jellemzően kis kiterjedésük, előfordulási gyakoriságuk miatt kevéssé voltak népszerűek a gazdák körében. A védett tájképi elemeket ezért a gazdák jellemzően csak biztonsági többletként jelölték be arra az esetre, ha a táblaszintű EFA egy részét mégsem fogadnák el. A falugazdászok visszajelzései szerint az állandó gyepterületek fenntartásának követelménye is sok termelőt megrémített, mert fenntartási kötelezettséget termelési, gazdaságszerkezeti lehetőségeik korlátozásaként értékelték, illetve a kategória földértékre gyakorolt negatív hatásától tartottak. Emiatt gyakoriak voltak a helytelen területhasznosítási bejelentések is.

Az Európai Bizottság az első év tapasztatait összegyűjtése és a szabályozás egyszerűsítése érdekében még tavaly decemberben indított nyílt, kérdőíves konzultációt, amelyhez bármely tagállami gazda hozzászólhatott 2016. március 8-ig. Emellett a tagállami és uniós agrár-érdekképviseletek, a helyi szabályok kialakításáért felelős agrártárcák is rendszeresen egyeztetnek nemzeti és uniós szinten is a zöldítéssel kapcsolatban felmerült problémákról, kérdésekről. A bizottsági egyszerűsítési javaslatcsomag ősszel várható.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu