2021. április 20. kedd Tivadar

Hírek - Növény

Óriási biznisz a magyar földeken: ez a vetőmag többszáz ezer forintot érhet tonnánként

A facélia termesztéséről és a 2020-as év termesztéstechnológiai tapasztalatairól ír tanulmányt Borbélyné Dr. Hunyadi Éva, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa, valamint Dr. Pinke Gyula és Dunai Éva, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének munkatársai - tudhattuk meg az ÖMKi közleményéből.
 
 

A facélia hazai termesztésének fellendülését a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhette a ’70-es évektől. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6 ezer hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében.
A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. A facélia emellett herbicidérzékeny. Ezért szükséges olyan termesztéstechnológia alkalmazása, ami mechanikai gyomszabályozáson alapul, és az optimális termésszint is fenntartható.
A korábbi 300-400 kg/ha közötti termésszinteket ma már a termelők meg szeretnék haladni, és ehhez gyommentes, kellőképen fejlett állomány szükséges. A magtisztítás szempontjából veszélyes gyommagoktól (vadrepce, keserűfű, libatop) a szántóföldön védhető meg leginkább a vetőmag.

A facélia szárazságtűrő, jelentős kártevője, kórokozója sincs, és ha a herbicid használatot csökkenteni vagy mellőzni lehet, a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj, és mind a magtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása a szántóföldi diverzifikációban is jelentős szerephez juthat. A méhek betelepítésével pedig nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A mag tonnánkénti ára 800-900 ezer forint is lehet, a termés pedig precíz technológiával az 1 tonnát is elérheti, alacsony költségszint mellett.

A facélia termesztéstechnológiai kísérletek eredményei

Az Agrárminisztérium Innovációs operatív csoportok létrehozására vonatkozó pályázata keretében megvalósuló a „A Facélia gyomirtószer mentes termesztéstechnológiájának kidolgozása a Kisalföld termőtájon” című kutatási projektben két facéliatermesztő gazdaságban, Mosonudvarban és Mosonszolnokon állítottak be az ÖMKi on-farm kísérleteti módszerével üzemi méretű parcellákon. Az ÖMKi célja az volt, hogy megvizsgálhassa, hogyan befolyásolja a gyomosodást és a gyomszabályozás hatékonyságát az állománysűrűség, a sortávolság, és az alkalmazott gyomszabályozási technológia. Három vetőmagnormát (5, 8, 12 kg), két sortávolságot (G=12,5, TG=37,5 cm), és 3 gyomszabályozási technikát (Q: gyomszabályozás nélküli, F: gyomfésű, FK: gyomfésű + kultivátor) teszteltek.

A facélia vetése március közepén megtörtént, forgatás nélkül művelt parcellákon, kompaktorral előkészített magágyba. Az 1. és 2. parcellán gabonasortávra történt a vetés, két különböző vetőmagnormával. Ezeken a parcellákon gyomszabályozás nem történt. A 2. parcellán csak gyomfésű, míg a 4. parcellán a szélesebb sorközből adódóan gyomfésű és kamera-vezérelt kultivátor is alkalmazásra került.

A facélia borítottság az enyhén megemelt vetőmagnorma során volt a legnagyobb a vetést követő 30. napon. A szélesebb levelű pokolvar libatop és a muharfélék sem tudtak dominálni. A szélesebb sorközben a gyomborítottság zömét viszont ez a két gyomfaj adta. Kisebb gyomborítottságot lehetett tapasztalni a 2., emelt vetőmagdózisú (12 kg/ha) parcellában, és a gyomfésűvel és kultivátorral művelt, széles sortávolságú, alacsonyabb vetőmagdózissal (5 kg/ha) vetett parcellában is, tehát ez a fajta kombinált mechanikai gyomszabályozás is eredményesnek tekinthető. Ugyanakkor a legtöbb magtermést a gyomszabályozás nélküli, közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha) állományban kaptunk. További vizsgálatot igényel, hogy a tisztítás után mennyi gyommagszennyezettséggel kell számolni. Az érés dinamikáját és a betakarítás idejét a különböző vetésmódok nem befolyásolták.

A vetés optimális vetésidőben, március közepén megtörtént, gabona sortávra, különböző vetőmagnormákkal. A kísérleti tábla tápanyagellátása alap- és lombtrágyával valósult meg. Az 5. és 6. parcellán sem kémiai sem mechanikai gyomszabályozás nem volt, a 7. parcellán egyszeri posztemergens kezelés történt. Az alacsonyabb vetőmagnorma ellenére a facélia borítottság az 5. parcellán is elérte a 90%-ot a vetést követő 30. napon. A gyomborítottság azonban megerősödött, a fehér libatop és a tisztesfű borítottsága volt a legnagyobb. A megemelt vetőmagnormával vetett táblán, és a vegyszeres táblán a gyomborítottság 10% alatt maradt.

A különböző művelési módok hatása a gyomosodásra

A szakemberek közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha vetőmagnorma), gyomszabályozás nélküli parcellán kapták a legnagyobb gyomborítottsági értékeket (G8Q), a sűrű vetésnél (12 kg/ha vetőmagnorma) gyomszabályozás nélkül pedig a legkisebb értékeket (G12Q). A szélesebb, tripla-gabona sortávnál a gyomfésű + kultivátor műveléssel az 5 kg-os vetőmagnorma is 10% alatti gyomosodást eredményezett (TG5F+K). Az ÖMKi 2021-ben is folytatja vizsgálatait, melynek során a gyomfajok változásait is részletesen elemzik a különböző művelési módok mellett.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu