2020. augusztus 7. péntek Ibolya

Hírek - Növény

Óriási problémák a magyar kertészetekben: több évtizedes lemaradásban van a hazai termelés

Válaszút előtt állnak a hazai kertészetek, amelyeknek a talpon maradáshoz meg kell felelniük a modern kor követelményeinek – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2019 konferencián. Az ezzel foglalkozó szekció arra keresi a választ, milyen kritériumok dönthetik el, mely termelők maradhatnak sikeresek és hosszabb távon milyen zöldség- és gyümölcstermelési ágazatok lehetnek perspektivikusak. A felkért szakértők részletesen beszélnek arról, milyen megoldások jöhetnek szóba az ágazati munkaerőhiány csökkentésére és a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A szekció témái között szerepel, milyen új precíziós termelési eljárások alkalmazhatók a kertészetekben, illetve hogyan változhat az ágazat termelési és beruházási támogatása a 2021-2027 közötti következő uniós költségvetési ciklusban.
 
 

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egy egész szekciót szentelt a kertészeti ágazattal kapcsolatos kérdéseknek, amely panel Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökének előadásával kezdődött. A szakember arra a kérdésre, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a zöldségtermelők növelni tudják versenyképességüket 2020 után, csak annyit mondott, sokkal hatékonyabban és versenyképesebben kellene tevékenykedni a termékpálya minden területén. Ledó Ferenc azt is elmondta, hogy három nagy kihívást lát, amire az ágazatnak komplex választ kell keresnie, ha fenn akar maradni. Ezek a kihívások egyszerre jelentkeznek a termelés oldaláról (a szélsőséges időjárás kezelése, a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés, a munkaerőhiány és a digitalizáció, gépesítés költségei), posztharvest és fogyasztói oldalról (növekvő igények és tudatosság, folyamatos ellátás kérdése, zárttéri termelés növelése, tároló és feldolgozó kapacitás növelése, csomagolt termékek arányának növelése), valamint a hatósági és támogatási elvárások és célok megvalósítása oldaláról (magas beruházási költségek, az adózási kérdések megoldása, a támogatási rendszerek kialakítása, az oktatás átalakítása és a bürokrácia csökkentése). 

Ledó Ferenc

Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke, azzal kapcsolatban, hogy milyen fajokat termesszünk a 2020 utáni támogatási környezetben, elmondta, hogy jelenleg nem látjuk, mit hoz a jövő, így erre a kérdésre nehéz válaszolni, viszont a támogatás csak az egyik eszköz, amivel segíteni lehet a gyümölcstermesztést. Magyarországon a teljes gyümölcsös termőfelület 80 ezer hektár, amiből közel 40 ezer hektár korszerűlen, elavult, potenciálisan versenyképtelen, 20 ezer hektár fejleszthető, 20 ezer hektár pedig magas színvonalú, korszerű, versenyképes ültetvény – tájékoztatott a szakember, hozzátette, igazán profi termlés 10 ezer hektáron folyik, ez 200-300 termelő vállalkozást jelent. Kiemelte, míg 2019-ben több mint 600 ezer tonna volt az országos gyümölcs termésmennyiség, addig 2018-ban több mint egy millió tonna felett volt ez a szám. Hatalmas a termésingadozás, ha ugyanis sok a termés, akkor a fán rohad, mert nincs rá jó piac, és nem tudjuk értékesíteni. Beszélt arról, hogy az almát, a meggyet és a ribizlit döntően a feldolgozóipar használja fel, frisspiacra és a feldolgozóipar részére is jut az őszibarackból, körtéből, egresből, és málnából, míg csak a frisspiacra a kajszi, a cseresznye, a szilva és a szamóca kerül. 

Hatékonyságban nagyon rosszul állunk, a top 5 európai versenytárstól 30-60 százalékkal maradunk el termelési színvonalban, a kor elvárásaihoz realizálva a jelenlegi termelési színvonalunk a 80-as évek színvonalán sincs.

A kedvezőtlen termelési szerkezet hatásai okozzák az alacsony fajlagos terméshozamokat, és termelési színvonalat, illetve azt, hogy magas a gyenge minőségű áru aránya, aminek következtében jelentős piaczavaró áruhányad, piaci összeomlások, valamint nyomott árak jelentkeznek – hangsúlyozta Apáti. Emellett a rossz termésbiztonság, a kiszámíthatatlan mennyiség, illetve minőség, valamint a nehéz piacszerzés és piacmegtartás is mind annak köszönhetők, hogy korszerűtlen az ültetvényháttér és a termelési szerkezet Magyarországon. 

Ráadásul nagyon gyenge a magyar gyümölcstermesztés hatékonysága, és ezt szervezetlenséggel fűszerezzük, ami gátolja a piacra jutást

– tette hozzá. A gyümölcstermesztés jövőjét meghatározó fő tényezők között a vevőket említette, akik elvárják a kiszámítható mennyiséget és minőséget, emellett alkalmazkodni kell azokhoz az árakhoz, amiket a versenytársak és a piac diktálnak, de a klíma és az időjárás, valamint a munkaerő hiánya is jelentősen befolyásolhatják majd a következő éveket.  

A szakember szerint az jelenthet megoldást, ha szuperintenziv, intenzív, vagy félintenzív ültetvényeket hozunk létre, hiszen ahogy az öntözött, jéghálós, fagyvédett ültetvények felé haladunk, úgy nő a terméshozam, a termésminőség, és a termésbiztonság, de ehhez több tőke, valamint több szaktudás kell, ami Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezsére. 

Most a piramis alján vagyunk az extenzív, öntözetlen ültetvényeinkkel.
Apáti Ferenc

Beszélt arról is, hogy a jövőben a feketeribizlin, a szedren és a málnán kívül, amelyeket ezen a klímán már nem lehet megtermelni, szinte bármelyik gyümölcsfaj sikerrel termelhető lenne Magyarországon, mert nem az a lényeg, hogy milyen fajt termelünk, hanem, hogy hogyan. A hazai termelést a tőke és a szaktudás hiánya miatt a feldolgozóipar felé viszi, de a frisspiac is jó irány lehet, illetve a biotermesztés is működhet Magyarországon, ezekhez azonban hatékonyságra és szervezettségre lenne szükség. A tömegtermék vagy egyedi termék kérdésével kapcsolatban kiemelte, hogy valószínűleg 80 százalékban az előbbi képviseli majd a hazai termelést a jövőben, míg az egyedi termékek aránya mindössze 20 százalék lesz. 

Olyan szabályozási környezetet kell alkotnunk, ami abba az irányba visz minket, aminek a végkifejlete az intenzív, időjárástól védett ültetvények lesznek, mert az emúlt 15 év lefelé, és nem előre vitte a gyümölcstermesztést.

Bíróné Kircsi Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlatszakértője a 2019-es év időjárásával kapcsolatban elmondta, idén többször is volt olyan, hogy egy helyen rövid idő alatt nagyon sok csapadék leesett, máshol viszont egy csepp sem, de a hirtelen lezúduló nagy csapadék ennek a klímaterületnek a vonása. A szakember szerint Magyarország nincs rosszabb helyzetben a többi országhoz képest, az időjárás és a klíma változása egy kihívás, amellyel meg kell küzdenie a mezőgazdaságnak. Kitért arra is, hogy Magyarországon a hetvenes évektől kezdve gyakorlatilag töretlen a felmelegedés, és egyre nagyobb területek válnak melegebbé és szárazabbá. A tavalyi év volt a legmelegebb 1901 óta, de 2019 is nagyon a határon mozog van ugyanakkor 2010 volt a legcsapadékosabb, 2011 pedig a legszárazabb. Minden évszakunk melegszik, viszont hiába beszél arról mindenki, hogy télen nagyon sok csapadék lesz, és mediterrán klímánk lesz, mert nem fog bekövetkezni, és inkább az átmeneti időszakokra kellene fókuszálni - tette hozzá. 

Bíróné Kircsi Andrea

Idén minden hónapunk nagyon meleg volt, kivétel a május, amikor rengeteg csapadék hullott, ugyanakkor a június volt a legmelegebb - tájékoztatott Bíróné Kircsi Andrea. A csapadék mennyiségével kapcsolatban a 2019-et nagyon szélsőséges értékek jellemezték, mostanra ugyanis az lett a jellemző, hogy rövidebb idő alatt hullik le ugyanannyi csapadék, így hosszabbak a száraz időszakok, hamarabb kezdődik a tavasz, hosszabbak a tenyészidőszakok, ami azt jelenti, hogy akár már március végére lehetnek olyan kedvező feltételek, hogy vetni lehetssen, habár egy hideghullám még könnyedén tönreteheti ilyenkor a terméseket - emelte ki. 

Szentpéteri Tamás, Nemesnyik István, Ledó Ferenc, Földesi István, Bíróné Kircsi Andrea, Apáti Ferenc, Gubacsi Zoltán

A szekció kerekasztal-beszélgetésében Apáti Ferenc kitért arra, hogy az utóbbi években szinte mindig volt tavaszi fagy, és szerint a jégverések is egyre gyakoribbak, ráadásul van olyan, amikor 2-3 hónapig egyáltalán nincs eső. A káros időjárási jelenségek egyre csak szaporodnak, ezért a szakember úgy látja, hogy a magyar gyümölcstermesztés előtt az az egyetlen helyes irány, ha 100 százalékban öntözve vannak az ültetvények. Mint mondta, a jégháló használata nem kivitelezhető 100 százalékban, és habár jó dolog a biztosítás, de nem ez a megoldás, ha piacon akarunk maradni, mert ez már csak a kár bekövetkezte után jelenthet segítséget. 

A jégvédelem, esővédelem, fagyvédelem irányába lehet elmenni, de tudomásul kell venn, hogy a termelés minden feltételét meg kell teremteni ahhoz, hogy ezeket az eszközöket gazdaságosan használjuk.

Jelenleg versenyezni kell a munkaerőért, viszont aki nem ezt választja, annak a gépesítés és automatizálás lehet a megoldás, ugyanakkor mindkettőhöz pénz kell - tájékoztatott Apáti. A következő ciklus támogatásaival kapcsolatban a szakember úgy vélekedett, inkább kevesebbet, de azt pár hónapos elbírálás után, gyors kifizetéssel kapjuk, mert ezzel többre megyünk, hiszen szerinte a mostani támogatási rendszer halála a közigazgatási rendszer működésében rejlik, és túlszabályozni kell, hanem azt nézni, ki kapja a pénzt. 

Földesi István

Nem biztos, hogy a jégkármérséklő rendszer tényleg olyan jó mint, ahogy mondták, hiszen mióta működésben vannak, volt egy viharosabb, és egy kevésbé viharosabb év, így még nem egyértelmű, hogy valóban bevált - közölte Földesi István, gazdálkodó-integrátor Kamutból. Mint mondta, náluk kmoly problémát okoz, hogy kis területen hirtelen leesik sok csapadék, mert nem tud hova elfolyni, és az összegyűlt víz komoly károkat tud okozni. A gazdaságában az időszakos munkaerőt elsősoran a gyomlálásnál és a kapálásnál alkalmazzák, ami összefügg azzal, hogy a növényvédő szerek kivonása milyen elvégzendő feladatok hagy maga után, ezeket a szereket ugyanis nem egyszerű pótolni, főleg a kisebb szántóföldi kultúráknál. Az új ciklusban a szakember szerint meg kellene teremteni a zöldségkereskedelemben az átláthatóságot és a piaci biztonságot, illetve a szántóföldi zöldségek posztharvesztjét.

Nemesnyik István

Nemesnyik István, a Hunapfel Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jégháló rendszerek egyik pozitív hatása a munkaerő, hiszen szüretelni akkor lehet igazán hatékonyan, ha homogén a termés, és egy kisebb jégkár esetén is heterogén termés alakulhat ki, ami lelassíthatja a munkaerő hatékonyságát. Ez komoly veszteséget okozhat cégszinten is, mert ilyenkor a szűkös munkaerővel nem lehet leszedni azt a kevés termést sem, amit amúgy le lehetne. A szakember szerint van jelenleg munkaerő, csak versenyezni kell érte, ez pedig fix fizetést jelent a dolgozók számára. Nincs ugyanakkor egyszerű helyzete most a kertészeti cégeknek, mert lépést kell tartaniuk a fiatalok igényeikkel, illetve azzal hogy, a multik sokkal szimpatikusabbak számukra, mint a mezőgazdaság. 

Sokan megjegyzik, hogy ha nincs munkaerő, akkor miért nem gépesítünk. Én ilyenkor mindig elmondom, hogy erre hamarosan sor kerül, de ha az ültetvények nem korszerűek, az új technológiákat nem lehet használni rajtuk.

Szentpéteri Tamás, a Fruttamas Kft. szaktanácsadója úgy gondolja, hogy az egyetlen út a jövőben a jégvédő háló haszánlata az ültetvényeken, hiszen annyira érzékenyek a kultúráink, hogy még ha csökkennek is a jégkárok, egy-egy vihar esetén így is 100 százalékos kiesések lehetnek. Hozzátette, a tavaszi fagyok ellen is védekezni kell, erre pedig több megoldás is létezik, ugyanakkor vannak limitáló faktorok, mert nem minden üzemben lehet minden eszközt használni, mérlegelni kell, hogy melyik a legjobb megoldás. A szakember szerint a jövőben nem csak pénzre, hanem információra is szükségük van a termesztőknek, főleg az új kártevők, illetve a hatóanyagok kivonása miatt, sokan ugyanis nem tudják mit tegyenek most. Ezért fontos lenne a belföldi kutatás-fejlesztés intenzív támogatása, hogy utat lehessen mutatni a termelőknek, és tudják, melyek azok a fajták, amik versenyképesen művelhetők ebben a környezetben.

A Portfolio Agrárszektor 2019 konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Fotók: Stiller Ákos

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu