Óriási áttörés: ezzel a módszerrel rengeteget spórolhatnak a növénytermesztők

Óriási áttörés: ezzel a módszerrel rengeteget spórolhatnak a növénytermesztők

agrarszektor.hu
Ha nitrogénmegkötő génekkel látjuk el a növények növekedését elősegítő baktériumokat, akkor azok úgy fognak viselkedni, mintha maguk állítanák elő a saját természetes alapú műtrágyájukat, állítják a Washingtoni Állami Egyetem kutatói. A tudósoknak sikerült több olyan gént beépíteniük a mondott baktériumokba, amely képes a levegő nitrogéntartalmából ammóniát előállítani, ami egy természetes talajjavító.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A tudósok úgy vélik, ennek a felfedezésnek köszönhetően világszerte csökkenteni lehet majd a műtrágya-felhasználást az emberiség élelmezésében kulcsfontosságú növényeknél, mint például a kukorica és a búza, olvasható a Future Farming oldalán. A Washingtoni Állami Egyetem honlapján megjelent cikk szerint a hüvelyes növények, mint például a csicseriborsó vagy a lencse, más növényeknél jóval kevesebb trágyázást igényelnek, ugyanis egy szimbiotikus kapcsolatot alakítottak ki a gyökereik között tenyésző baktériumokkal. A baktériumok nitrogént szűrnek ki a légkörből, és ammóniát állítanak elő belőle, a növények pedig cserébe szenet és más tápanyagokat biztosítanak a mikrobáknak.

Kép forrása: Getty Images

A kapcsolat szimbiotikus jellegét az adja, hogy mindkét fél kifejlesztett egy jelzést, amit a másik képes felfogni, és megfelelően válaszolni rá. Mind a növények, mind a mikrobák kémiai jelzést adnak le, ha kötött nitrogénre vagy szénre van szükségük. A tudósok ennek a szimbiózisnak a lemásolására törekedtek más növények és baktériumok között. Ehhez először is meg kellett találniuk, mely baktériumok mely génjei képesek a nitrogén megkötésére, majd pedig ezeket a géneket be kellett építeniük más baktériumokba is.

A tudósok szerint a műtrágya-felhasználás csökkentése az egész világon nagy hatással lenne az élelmiszerek elérhetőségére, az energiafelhasználásra és a mezőgazdasági termelés költségeire. A műtrágyák ugyanis olyan drágák, hogy sok gazdálkodó nem engedheti meg magának a használatukat, így viszont sok, amúgy tápanyagban gazdag növény egyszerűen nem termeszthető amiatt, hogy a rendelkezésre álló földterületek nitrogénben szegény talajjal rendelkeznek.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?