2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Növény

Riasztó jelentés érkezett: sokkal súlyosabb a helyzet a földeken, mint hittük

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják - derült ki az ELKH közleményéből.
 
 

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.

A tavasz kiemelkedő agráreseménye: Agrárium Konferencia Kecskeméten

Április 6-án rendezi meg Kecskeméten a Portfolio Csoport tavaszi Agrárium 2022 konferenciáját, amely a gazdálkodási évet megalapozó, illetve megerősítő információkat nyújt a hazai agrárgazdaság szereplőinek. A rendezvény bemutatja és részletesen kifejti azokat a legfontosabb jogszabályi, támogatási, piaci, finanszírozási, innovációs és jövedelmezőségi változásokat, amelyek döntően befolyásolhatják az agrárvállalkozások tevékenységeit. A konferencia gyakorlati útmutatással és naprakész információkkal járul hozzá ahhoz, hogy az agrárgazdasági vállalkozások eredményes gazdasági döntéseket hozhassanak. A rendezvény valamennyi üzemméretű gazdálkodónak hasznos tájékoztatást nyújt a 2022-es évet érintő legjelentősebb agrárgazdasági változásokról. Ne hagyja ki az Agrárium 2022 Konferenciát április 6-án Kecskeméten!

Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.

Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.

Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le. Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság

– mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője.

A szakember kiemelte, ahogy azt a tanulmányban is hangsúlyozzák, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak lennének, és nem érdemes foglalkozni velük. Kröel-Dulay György szerint nagyon fontos, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsenek egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljék, ahelyett, hogy leszűkítik a kutatásaikat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk – hangsúlyozta a kutató.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben