Igen változékonyan alakult az időjárás a hét első felében - írja a met.hu. Hétfőn az ország nagy részén még száraz, meleg időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, a legmelegebb órákban 20-24 fokot mérhettünk, ennél kissé hűvösebb csak délnyugaton volt. Délután a Dunántúlon már egyre többfelé eleredt az eső, csökkenni kezdett a hőmérséklet, és feltámadt a szél, majd a szeles, hűvös, csapadékos idő keddre az egész országra kiterjedt. Kedden a déli órákban 11-18 fokkal volt hidegebb a hétfői hőmérsékleteknél, és a maximum értékek még szerdán is országszerte 10 fok alatt alakultak, ami a legtöbb helyen hidegebb volt a hétfői minimum hőmérsékleteknél. A jelentős lehűléssel az 5 cm-en mért talajhőmérsékletek napi átlagértékei szerdára ismét 10 fok alá estek vissza. A vasárnap esti gyenge esőkkel együtt a hét első felében 5 és 30 mm közötti csapadék hullott az országban eső, havas eső, hó formájában, de a hó csak hegyvidéki tájainkon maradt meg, a Bakonyban és a Mecsekben 15-30 cm-es hóréteg keletkezett. A legtöbb csapadék a tavasz első felében szárazsággal leginkább sújtott észak-dunántúli és Budapest környéki területeken esett, de valamelyest mindenütt feltöltődtek a talajok nedvességgel. A korábban legszárazabb felszín közeli talajréteg nedvességtartalma így 50% fölé nőtt a növények számára hozzáférhető víztartalom százalékában. Az alsóbb talajrétegekkel eddig sem volt probléma a csapadékos késő őszi és téli időjárásból adódóan.

A bokrosodás fenológiai fázisában járó őszi kalászosok és a már szárát növesztő és zöldbimbós állapotban levő repce állományok számára egyaránt igen jól jött a hét eleji csapadék, ahogy a már sokfelé elvetett tavaszi kalászosok csírázásához és keléséhez is nagy szükség volt az áztató esőre. A kukorica vetése időben már aktuális, és most a kellő nedvességet is megkapták a talajok, azonban a talajhőmérséklet ismét 10 fok alá esett vissza, és csak lassan melegszik, ezzel együtt egyre többfelé lehet megkezdeni ezt a munkát is.

Forrás: MTI/Varga György

A gyümölcsösökben az idén tavasszal is jelentős fagykárok keletkeztek. A márciusi -6, -10 fokos hidegek elsősorban a déli és középső országrész mandula és kajszi rügyeiben okoztak károkat, majd az áprilisi fagyok, mikor több alkalommal is -3 - -6 fokig, néhol -9 fokig csökkent a hőmérséklet, már a többi csonthéjas gyümölcs rügyeiben, virágaiban is kár tett. A szakirodalom szerint kajszi esetén teljes virágzásban -2,2 Celsius fok a kritikus hőmérséklet, -2,9 foknál 10%-os kár, míg -5,6 foknál 90%-os kár valószínű. A sziromhullás/terméskezdemény fázisában -0,8 Celsius foknál kezdődik a károkozás, és -4,4 fok esetén már 90%-os a fagykár. Őszibaracknál a zöld bimbós állapottól a virágzás kezdetéig tartó fázisban -2 és -3 fok a kritikus hőmérséklet, teljes virágzásban -2,7 foknál valószínű 10%-os, -4,4 foknál pedig már 90%-os kár. Ezek az értékek azonban nagyban függnek a fajtától és a kritikus hőmérséklet fennállásának időtartamától is. A mért hőmérsékleti adatok alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is komoly fagykárokat szenvedtek a gyümölcsösök.

A hét második felében lassan melegszik az idő, péntek hajnalra nagy területen kiderül az ég, ami főként a szélcsendes délnyugati és északkeleti tájakon okoz majd -2 és -4 fok közötti fagyokat. Napközben ismét sok lesz a felhő, de számottevő csapadék nem valószínű, ahogy szombaton sem. Szombat hajnalban főként a fagyzugos tájakon várható fagy, napközben viszont 10-15 fokig melegszik a levegő. Vasárnap hajnalban déli irányból egy újabb légörvény éri el hazánkat, így a hét utolsó napján délről észak felé egy csapadéksáv vonul át fölöttünk, melyből 2 és 5 mm közötti eső valószínű. A hőmérséklet nem esik vissza számottevően, de a jövő hét első felében is csak lassan melegszik az idő, a hét közepén is csak 13-17 fokos maximumokra van kilátás, ugyanakkor hajnali fagyok vasárnaptól nem várhatók. A jövő hét első felében változóan felhős időre lehet számítani elszórtan záporokkal.