2022. január 19. szerda Sára, Márió

Hírek - Növény

Sokan hibáznak a szőlő ültetésekor: ezeket rontják el a legtöbben

A szőlőnövény az emberiség egyik legrégibb termesztett kultúrnövénye, amely mind a mai napig vezető helyet foglal el ezek listáján. Nem mellesleg az egyik leghosszabb életű termesztett állókultúra is, melynek termesztésbe állítása az ültetéssel kezdődik. Az ültetési anyag megfelelő előkészítése és a helyes ültetés kivitelezése egy meghatározó és visszafordíthatatlan folyamat, amelyet a megfelelő gondossággal kell kivitelezni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összegyűjtötte, mit kell tudni a szőlő ültetési anyagának előkészítéséről és az ültetésről.
 
 

Ha az ember szőlőt akar telepíteni, a növény őszi ültetésének ideje, a legfontosabb alanyfajták és az ültetési anyag megválasztása mind-mind rendkívül fontos tudnivaló. De ezek mellett legalább ilyen lényeges a szőlőnövény ültetési anyagának előkészítése és a helyes ültetés mozzanatainak ismerete – olvasható a NAK oldalán.

Az ültetési anyag előkészítésének általános szempontjai

Általában gyökeres oltvánnyal, gyökeres alannyal vagy sima alanyvesszővel, illetve ritkábban az immunis homoktalajon sima nemes vesszővel történik az ültetés. Sima (gyökérnélküli) vesszővel ültetve, az ültetési anyag (szaporítóanyag) akkor alkalmas ültetésre, ha a vessző átvágva élénk, zöld színű, továbbá, ha az átvágásnál a metszlap nedves, felületén szinte látható vízcsepp keletkezik. Ha a vessző átvágva egészséges, és az előbbieknek megfelelő, de nem kellő víztartalmú, akkor az ültetés előtt néhány napig a vesszőt annak kétharmadáig tiszta, lehetőleg szobahőmérsékletű vízbe kell állítani, hogy az ültetésre vízzel telített állapotba kerüljön. Az áztató vizet célszerű reggel és este is cserélni, de legalább naponta, mert az állott vízben káros mikroorganizmusok szaporodhatnak el, valamint a vessző oxigénhiányos állapotba kerülhet. Az áztatás ideje a vessző víztartalmának állapotától függ, így akár több napig is eltarthat. A vesszők áztatását addig kell folytatni, amig a vessző átvágásakor a metszlapon vízcsepp nem jelentkezik, ezt érdemes két nap után naponta figyelemmel kísérni. A jelenség a vessző megfelelő vízzel telítettségét jelzi, és azt, hogy a vessző telepítésre alkalmas. Akár gyökeres, akár sima vesszővel telepít az ember, a gyökereket és a vesszőket mindig közvetlenül az ültetés vagy áztatás előtt vissza kell metszenie, mert a beszáradt metszlapú vesszők vízfelvétele jelentősen akadályozott és rosszabbul erednek.

Sima vesszővel való ültetés esetén a legalsó rügy alatti csonkot (nódusz) 3-4 milliméterre vissza kell vágni, mert a gyökerek képződése közvetlen a rügy alatt várható. A visszavágáshoz éles, fertőtlenített metszőollót kell használni, nehogy a bélrekesz behasadjon, mert akkor a vessző vége bekorhad, és nem lehet szabványos szaporítóanyagot előállítani, sőt, ez rosszabb esetben a vessző pusztulásával is járhat.

Gyökeres vesszők és gyökeres oltványok előkészítésénél a gyökereket és vesszőket kell visszametszeni. Ha fúróval készített lyukba ültet az ember, akkor a talpgyökereket 1-2 cm hosszúra vágja vissza, az oldalgyökereket és a felette lévő harmatgyökereket pedig tőben kell lemetszenie. Erre azért van szükség mert csak így lehet a növényt az ültetőlyukba helyezni. A rövidre visszavágás ezen az éghajlaton nem jelent problémát. Hosszúra metszett gyökérzettel ültetve a gyökerek visszahajlanak, amit mindenképpen kerülni kell, mert ez előbb-utóbb a növény pusztulásához fog vezetni. Az egyéves vesszőket két rügyre kell visszametszeni. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a gyökeres vessző a vermelőben is sok vizet veszíthet, mivel a gyökérzet csak kevés felszívó gyökeret tartalmaz, ezért még az ültetés előtt, de már a gyökérzet és a vessző visszavágása után 2-3 napra vízbe kell állítani, hogy az estleges vízvesztést pótolni tudja a szőlő.

Gödörbe ültetésnél, melyet jellemzően szántatlan területen kell alkalmazni, főleg házikerti viszonyok között, ott a talpgyökereket 10-12 cm hosszúra kell metszeni, az oldal gyökereket rövidebbre, a harmatgyökereket pedig csonkmentesen tőben kell levágni. Itt is ajánlott az ültetés előtti vízben áztatás.

Az ültetés kivitelezése

A telepítés kezdetéig a növényanyagot ideiglenesen is vermelni, avagy műanyag zsákban takarni kell, védeni a kiszáradástól, mert az – főleg a gyökeres vessző – percek alatt képes a „halálpontig” kiszáradni. Fúróval történő telepítés esetén, többnyire hegyes vasrúddal a következőképpen célszerű ültetnni: a tőke helyén egy dolgozó kb. 40-50 cm mély lyukat készít, és azt előre hátra mozgatással kitágítja. Majd az ültetőanyagot elosztó dolgozó egy növényt a lyukba helyez, úgy, hogy annak felső rügye 3-5 cm-rel a talaj felszíne felett maradjon. A lyukba starter foszfor túlsúlyos, folyamatos feltáródású műtrágya és talajfertőtlenítő is helyezhető. A lyukba tett növényt először mélyebbre kell dugni és utána felhúzni a kívánatos magasságig. Ezzel a mozzanattal az ember elősegíti a gyökerek megfelelő, lefelé irányuló elhelyezkedését. A harmadik mozzanat a növény beszorítása, rögzítése a lyukba: ezt is az ültetővassal kell elvégezni. Az ültető vasat a lyuk mögött kb. 5-6 cm re függőlegesen be kell szúrni a szőlő talpgyökérzetéig, majd előbb az ültető felé kell húzni az ültetővasat, majd pedig a növény felé tolni. Ezzel a módszerrel lehet a növény ültetését légmentesen végezni, ami az ültetés sikerét alapvetően meghatározza. A jó ültetés után két ujjal a növényt nem lehet kihúzni. Az ültetést követően 2-3 liter vízzel be kell iszapolni a növényt. A földből kiemelkedő vessző felső részét fel kell kupacolni, de fontos, hogy csak porhanyós földdel fedje el az ember, hogy tavasszal a fakadó hajtás könnyen át tudja azt törni. A felkupacolás a kiszáradás, jégverés, állatti rágás ellen is véd és a rügyek idő előtti fakadását is késlelteti. Mindenképpen meg kell jelölni az ültetés helyét, hogy tavassal is megtalálja azt az ember.

Gödörbe ültetésnél a kijelölt tőhely mellett háromszög alakú 40-50 cm mély ültetőgödröt kell készíteni, lehetőleg az ültetéssel egyszerre. A tőkekijelölő pálcikának mindig a gödör azonos sarkában kell maradnia, a kitermelt földet pedig a pálcikával ellentétes irányba kell tenni. A gyökereknek a gödör fenekén egyenletesen szétterítve kell lenniük, a vessző felső részét pedig a jelzőpálcika melletti sorhoz kell illeszteni úgy, hogy az egyéves vesszőcsap a föld felszíne felé kerüljön. Ezután kapával félig be kell húzni a gödröt, természetesen itt is célszerű talajjavítóanyagot, talajfertőtlenítőt elhelyezni. Majd kissé meg kell rázogatni a növényt, hogy a föld a gyökerek közé rázódjon, majd alaposan légmentesen tömörítve be kell taposni és be kell iszapolni. Beöntözés után a gödröt fel kell tölteni földdel és meg kell taposni. A felkupacolást itt sem szabad elfelejteni. Konténeres burkolt gyökerű szőlőt is lehet ültetni, de az leginkább csak pótlásként jöhet szóba. Természetesen gépi ültetésre is van lehetőség, melyeket jellemzően ültetőgödör-ásó gépekkel, vízfúrós gépekkel és résnyitó ültetőgépekkel lehet elvégezni, melyek különböző elven működnek, de minden esetben ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani, mint a fenti módszereknél.

Az ültetés után célszerű térképet készíteni az ültetésről, ahol a tábla, a sor és a tőhely, a fajta, a származás és ültetés ideje is szerepel. Fontos, hogy csak ellenőrzött szőlőiskolából, vagy kertészeti árudából vásároljon az ember, ahol az egészséges szaporítóanyag és fajtaazonosság biztosított.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárium 2022

    A tavasz meghatározó agrárgazdasági  rendezvénye április 6-án!

    Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től

    Ingyenes online klub 02.22-én!