Egyelőre a Dunántúlon jelent problémát a szőlő aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegség, amelyet az országban 2006-ban megtelepedett amerikai szőlőkabóca terjeszt. A rovar mostanra már Magyarország minden területén jelen van, ami kedvez a betegség terjedésének, hiszen védekezni ellene csak a szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet. Emellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) térképpel is segíti a gazdákat, amelyen a kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik.
AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Az amerikai szőlőkabócát 2006-ban észlelték először Magyarországon, méghozzá Csornán - idézte fel a kártevő itteni térhódításának kezdeteit Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal növény-, talaj- és agrárkörnyezet-védelmi igazgatója az InfoRádióban. Ekkor azonban még nem mutattak ki benne a fitoplazma fertőzöttséget, csak maga az állat volt jelen. Az amerikai kontinensről származó kártevő egy járványos, a szőlő 40-50 százalékos terméscsökkenésévell járó növényi kór, az aranyszínű sárgaság fitoplazma betegség terjesztéséért felelős. A fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak a tőkék.
December 3-4-én rendezi meg a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvényének számít. Az esemény egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről. A konferencia napirendre veszi az ágazati szereplőit érintő legforróbb témákat és legfontosabb szabályozási változásokat is.
A fitoplazma nem vírus, nem gomba, majdnem baktérium, bár a baktériumoktól csak kicsiben különbözik
- mondta Jordán László. A rovarok a szőlő leveleinek szívogatásával viszik át egyik tőkéről a másikra a betegséget.
Ezt követően a szőlőkabóca nagyon gyorsan elszaporodott, mostanra az ország minden területén jelen van, a legsűrűbb populációja Bács-Kiskun megyében, és attól északkeleti irányba elhúzódóan található
- közölte Jordán László. Ez aggodalomra ad okot a szakember szerint, noha a rovar által közvetített kórokozót ebben a körzetben még nem hordozza. Eddig Bács-Kiskun megyében egy ponton találtak aranyszínű sárgaság fertőzést 2019-ben. Azóta nem terjedt szét, a hatóság pedig azt reméli, hogy ezt az idei adatok is igazolják majd.
Amennyiben a kórokozó megtelepedik ebben a nagy egyedsűrűségű szőlőkabóca populációval fertőzött területen, akkor robbanásszerűen fog terjedni
- tájékoztatott a szakember, hozzátéve, hogy eddig a Duna vonalán megállt a fertőzés terjedése.
A betegségtől a terjesztéséért felelős amerikai szőlőkabóca állományának csökkentésével, illetve az ültetvényen való megtelepedésének megelőzésével lehet védekezni
- hívta fel a gazdák és hobbikertészek figyelmét Jordán László. A kabóca ellen rovarölő szerrel lehet védekezni, de nem mindegy, hogy mikor vetik be a szert: nagyon fontos a jó időzítés.
Forrás: MTI Fotó: Varga György
Az amerika szőlőkabóca életmódja
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
Ebben a Nébih által üzemeltetett interaktív térkép is segíti a gazdákat. Ehhez szakemberek által végzett rovarpopuláció vizsgálatok adják az alapot: a kabócaészlelés helyét és a rovar fejlődési állapotát jelölik a térképen, és ez támpontot adhat a közelben élő gazdáknak a védekezés időzítéséhez. Erre a legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Idén ez több ültetvényben a virágzás előtt bekövetkezett.
A kabóca irtása azért fontos, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzést okozó kórokozó már régóta jelen van Magyarországon például az iszalagban és az égeren is megtalálható, de eddig nem volt olyan állatfaj, ami a vadon élő növényről a szőlőre át tudta volna vinni. Ugyan a kabóca alapvetően egy tápnövényes faj, de más fajokon is végez próbaszívásokat, és ezzel közvetíti a betegséget.
A szőló aranyszínű sárgaság fitoplazma betegsége
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Most már szőlőben is sok helyen látjuk, hogy megfertőződött az aranyszínű sárgasággal, a fertőzött tőkéről pedig viszi tovább a kabóca - mondta Jordán László. Elsőként a Badacsonyi borvidéken találtak aranyszínű sárgasággal fertőzött ültetvényt 2013-ban, mostanra azonban már a Balatonboglári borvidék mellett az Etyek-budai, a Móri, a Neszmélyi, a Pécsi, a Soproni és a Zalai borvidéken is előfordul. A Zalai borvidéken az a probléma, hogy ott nagyon sok úgynevezett szőlőhegy és zártkerti szőlőművelés van, amit vagy művelnek, vagy már elhagyták a szőlőt a gazdáik, és itt könnyebben tud terjedni a kórokozó - emelte ki Jordán László. Hozzátette, az élelmiszerlánc felügyelet itteni munkatársai óriási munkát végeznek a figyelemfelhívás, és a betegség terjedésének felmérése érdekében.
