2019. május 22. szerda Júlia, Rita

Hírek - Növény

Szélerőmű, napenergia és biomassza: így csökkenthetik költségeiket a magyar gazdák

Egyre inkább teret nyer a magyarországi mezőgazdaságban a nap-, a szél-, a geotermikus energia, illetve a biomassza alkalmazása. A megújuló energiákkal nem csak a környezetszennyezés csökkenthető, de az egyes termékek előállítására fordított költség is mérsékelhető. A szélerőművek használatával minimalizálható a gombák elszaporodása a levélen, ezáltal pedig a mesterséges szárítás költségei is csökkenhetnek. Magyarországon a geotermikus energiát sokkal nagyobb mértékben ki lehetne használni, megfelelő fejlesztés mellett ugyanis több százezer plusz termék előállítását tenné lehetővé, és több új munkahelyet is teremthetne az ágazatban.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Megújulóenergia-forrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, úgy, mint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy geotermikus energia - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A magyaroszági Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.

Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A konferencián az agrárgazdaság legaktuálisabb témáiról kaphatnak naprakész információkat a résztvevők. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. Ha tájékozott akar lenni az agráriumban, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra április 26-án! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

Érdemes a szélenergiát is bevetni a mezőgazdaságban, a művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények ugyanis felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák.Így a betakarítás idején – szárazabb gabona esetében – csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (például villanypásztor).

Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag egy éven belül újratermelődik, emellett a biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.

Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik, az ország jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat. Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja, és ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu