2021. január 17. vasárnap Antal, Antónia

Hírek - Növény

Szent ég, Napa ég! - A Napa völgy kilátásai az újabb bozóttűz után

Kaliforniában, azon belül is a Napa völgyben az 1960-as években indult csak el a minőségi bortermelés, azonban az újvilági borok hamar helyet találtak maguknak a borkedvelőknél: 1976-ban egy legendás vak-kósoltó után a bírák az amerikai tételeket jobbra értékelték, mint például francia vetélytársait. A rendkívül gyors haladás azonban mára találkozott a rendkívül gyors klímaváltozással: 2017 után idén is kivételesen nagy bozóttüzek pusztítanak a területen, melynek szőlővel beültetett területek - és konkrétan borászati épületek - is áldozatul estek. Bejegyzésünkben igyekszünk betekintést adni abba, hogyan vészelheti át a következő éveket a borvidék, melynek 2020-as évét a koronavírus is megpecsételte.
 
 

Kezdjük röviden a borvidék bemutatásával. Az USA-ban már több, mint 300 éve készítenek bort, mind mennyiségben, mind minőségben Kalifornia az éllovas. A régió éves szőlőtermelése meghaladja a 4 millió tonna mennyiséget (hogy kontextusba helyezzük, Magyarországon átlagosan 400 ezer tonna borszőlőt szüretelünk), a borszőlővel beültetett területek nagysága 490 ezer hektár (Magyarországon ugyanez 65 ezer hektár). Kalifornián belül a leghíresebb borvidékek a Napa völgy és Sonoma (az amerikai borszabályozásban az apellációs rendszer eltérő az európaitól, nálunk ez azt jelentené, hogy a Napa völgy, mint borvidék, a kaliforniai borrégió része). Cikkünk témájául szolgáló Napa völgy teljes termőterülete 46 ezer hektár, legkedveltebb szőlőfajtáik a Cabernet Sauvignon, a Chardonnay és a Merlot (utóbbi három együtt 35 ezer hektáron terem). Kizárólag a Napa völgy éves gazdasági hozzáadott értéke 34 milliárd dollár az USA teljes területén, a lokációban 44 ezer embert foglalkoztat a szőlő-bor ágazat. A borvidék zászlós fajtája egyértelműen a Cabernet Sauvignon, a szakma szerint a világ legjobb fajtaborai e szőlőből itt készülnek.

A 2020-as évben, egyes becslések szerint a pandémia és a bozóttüzek közvetlen gazdasági kára nagyságrendileg fél milliárd dollárt tesz ki (ez kb. 150 milliárd forintnak felel meg, ami a teljes magyar gyümölcstermesztés kibocsátásánál 40 %-kal magasabb érték). S ebbe még nem foglaltatik bele azon tényezők kára, ami a még tőkén lévő szőlőket érte: a füstszennyezés ugyanis kártékony hatással van a szőlőre, melyet a borban sem lehet eltüntetni, gyakorlatilag olyan minőségromlás következik be, hogy a bor ihatatlanná válik. Ami a tűzkárokat illeti: az elmúlt 5 év tűzkárai Napa és Sonoma területén 65 ezer hektárnyi területet érintettek (ez kb. a teljes magyar borszőlőterületnek felel meg), továbbá több, mint 1500 épületben keletkezett kár.

Ahogyan fentebb már említettük, Észak-Amerika nyugati-partján fekvő borvidékek a klímaváltozás káros hatásait hatványozottan szenvedik el, az évről-évre fel-fel bukkanó szárazság okozta tüzek miatt. Egyes szakírók szerint egyébként a borvidéken „elszaporodott” pincészetek száma is kiváltója az egyre hevesebb tüzeknek: a „zsúfoltság” egyrészt megkérdőjelezi a fenntartható földhasználatot, illetve nem megfelelő a gyorsan terjedő tüzek elleni védelemben sem. A Napa völgyben azonban számos családi, többgenerációs borászat is található, ők optimisták a jövőt illetően (szemben az újonnan be-, majd a tűzkárok miatt gyorsan kitelepülő pincészetekkel).

A mondhatni „őslakos” borászatok kitartanak, összefogásra és változásra szólítanak fel. Egyelőre annyit tudnak tenni, hogy sajátos módszerekkel igyekeznek a tűzkárok kockázatait csökkenteni: a birtokok környékén állatot tartanak azért, hogy azok legeljenek minél többet, ezáltal csökkentve az éghető növényzet nagyságát, saját tűzoltó berendezéseket szereznek be, az épületek köré éghető termékektől mentes defenzív zónákat hoznak létre. A füstszennyezés persze nem csak a szőlőre van káros hatással, a szőlőben dolgozók egészségét ugyanúgy károsítják.

S hogyan tovább? Erre sajnos egyelőre a választ senki nem tudja, a veszély, amivel szembenéznek jelenleg a kaliforniai borászok, globális méretű, alapvetően a felgyorsult klímaváltozás eredménye, azonban a kaliforniai borvidéken a vártnál hamarabb érezhetők a káros hatásai. Ahogyan Karen Ross fogalmazott: „Mindig beszéltünk a klímaváltozásnak hatásairól a jövőben, de a jövő most van”. Tehát cselekedni kell. A UC Davis és a Kaliforniai Egyetem ellenálló ültetvények és megfelelő kockázatkezelési rendszerek fejlesztésén dolgozik. S mit tesznek a többgenerációs borászok? Zárásként egy idézet Kirk Venge harmadik generációs Napa völgyi borásztól: „Csak türelmesnek kell lennünk és nem szabad feladnunk!” Tehát megint csak visszakanyarodhatunk oda, amit a blogunk hasábjain több témában is érintettünk: a tevékenység iránti elköteleződés a mezőgazdaságban a legmagasabb, azon belül is a többgenerációs családi vállalkozásoknál! 

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Források: https://www.theguardian.com/us-news/2020/oct/25/california-napa-valley-wine-region-megafires

https://www.harvestnapa.com

https://vinoport.hu/eleterzes/a-borvilagban-is-szuperhatalom-az-usa/2962

https://www.cawg.org/Shared_Content/Resources/Wildfire_Smoke/Wildfire_and_Smoke_Exposure.aspx

Napavitiners (2019): Nappa Valley Fast Facts, USDA (2019): GRAPE CRUSH REPORT Preliminary

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu