Tavaly év végén az Európai Unió 5 évvel meghosszabbította a világ legnépszerűbb totális gyomirtó hatóanyagának, a glifozátnak a használati engedélyét. A minősített többség elérése annak volt köszönhető, hogy Németország az utolsó pillanatban mégiscsak a vitatott vegyület mellé állt. Franciaország azonban - ahogy az olaszok vagy az osztrákok is - a hatóanyag ellen voksolt, és azt tervezi, hogy 3 év múlva teljesen betiltja. A francia kormány szerint ki lehet dolgozni működő alternatívákat a gyomirtásban. Összesen négy minisztérium kérte fel a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutató Intézetet (INRA), hogy készítse el ezzel kapcsolatos tanulmányát.

Reménytelen?

Az INRA jelentése összegezi azokat a glifozát-helyettesítő technológiákat, amelyeket a termelők jelenleg alkalmaznak. Ez eddig lényegében a gyomok mechanikai gyomirtása volt, különböző időpontban és mélységben elvégzett talajműveléssel. Csakhogy ez nyáron a talaj nagymértékű vízvesztésével jár, ősszel pedig veszélyezteti az eróziónak kitett területeket. A vetőmag- vagy a zöldségtermesztésben szintén lehetetlennek tűnik elhagyni a totális gyomirtót.

Nélküle drágább

A glifozát olcsó gyomirtónak számít, szántón hektáronként 4-6 ezer forinttól elvégzi nemcsak a magról kelő, de az évelő egy- és kétszikűek kiirtását is.

A glifozát felszívódó hatóanyag, így a nehezen irtható tarackosok vagy akár cserjék ellen is hatásos. Tény azonban, hogy - éppen kiterjedt felhasználásának köszönhetően - világszerte egyre több glifozátrezisztens gyombiotípus jelenik meg. Az INRA mégis emlékeztet a glifozát különleges helyzetére a növényvédelemben: pillanatnyilag nem helyettesíthető más herbiciddel. A talajművelésen kívül azonban egyéb technológia megoldásokat is megvalósíthatónak lát. A gyakorlatban ezek a módszerek még döcögnének. Gondolkodni azonban mindenképpen érdemes a problémáról, mert a glifozát hamarabb eltűnik a gyakorlatból, mint hogy egy vele egyenértékű vegyület megjelenhetne a piacon.