A világ vezető vetőmagszaporítói: Franciaország, Hollandia, Egyesült Államok, Németország és Chile. A hazai vetőmagexport 2019-ben (január-szeptember) sorrend szerint a következő célországokba irányult (volumenben): Ausztriába, Németországba, Olaszországba, Romániába, Szlovákiába és Lengyelországba. Exportunk legmeghatározóbb növényfajai az alábbi növényfajok voltak: kukorica, búza és napraforgó. Az importadatok alapján megállapítható, hogy kukorica- és napraforgóhibridből, repcéből, búzából és vetőburgonyából hoztunk be a legnagyobb mennyiséget. Volumen alapján a legtöbbet Szlovákiából, Németországból és Ausztriából importáltuk - áll a NAIK AKI statisztikai jelentésében.

Hazánk vetőmag-szaporító területe 2018-ban a Nébih adatai szerint 110.621 hektárt ért el, az előző év azonos időszakához képest 7 százalékos volt a csökkenés. Ez a terület a hazai szántóterület mintegy 3-4 százalékát tette ki. A vetőmag-szaporító terület nagyságát tekintve Magyarország a 7. helyen áll az európai rangsorban.

2018-ban összesen 319.498 tonna vetőmag fémzárolására került sor. Az országban előállított vetőmag értéke megközelíti a 180-190 milliárd forintot, ebből a hazai vetőmag-kereskedelem éves szinten nagyjából a felét teszi ki. A belföldi forgalomnak közel az 50 százalékát a kukorica-, a napraforgó- és az őszi káposztarepce-hibridek forgalma adta.

Magyarországon a szántóföldi növények esetében minden olyan vetőmagtételt fémzárolni kell, amely köztermesztésbe, illetve továbbszaporításra kerül, valamint amit kivitelre szánnak. A hazai termelők vetőmag-felhasználásának területi részarányait tekintve egyre inkább az a tendencia, hogy szívesebben választanak külföldi nemesítésű fajtát.

A gazdák elsősorban a hektáronkénti hozamot veszik alapul,  pedig a hazai nemesítésű gabonafélék sokszor jobb beltartalmi minőséggel bírnak, mint a nyugatiak. 2018-ban a hazai nemesítésű őszibúza-fajták a szaporítóterület közel 20 százalékát foglalták el. Őszi árpánál tavalyhoz hasonlóan továbbra is három európai nemesítésű fajta állt a dobogó első három fokán, amelyek a teljes terület 43,6 százalékát tették ki. Az őszi tritikálé esetében a rangsor első két helyén hazai fajta állt (23 százalékos vetési aránnyal), míg az őszi durumbúzából a szaporítóterület 16,5 százalékát vetették be az első helyezésű, hazai vetőmaggal. Az őszi rozs vetőmagjának előállításához - egy hazai fajta kivételével - uniós (nem hazai) fajtákat használtak, a dobogósok területi részaránya pedig 74 százalékot tett ki.

A hibrid növényeknél elsősorban globális multivállalatok, illetve nyugat-európai nemesítő házak szaporítóanyagait használják a gazdák. A külföldi nemesítésű hibridek legalább olyan jó terméseredményeket érnek el hazánkban, mint a nemesítést végző európai, illetve tengerentúli országokban. Magyarországon továbbra is az a cél, hogy a kalászos gabonaféléknél a felújítási arány megközelítse az uniós csatlakozás előtti szintet (40-50 százalék).

2018-ban a felújítási arányok rendkívüli mértékben javultak 2017-hez képest, főleg az őszi árpa és a tritikálé esetében. Az elmúlt években néhány száz hektáron kalászos hibrideket is szaporítottak, elsősorban rozs, búza és árpa esetében. 2018-ban hibridbúzából 142,5 hektáron történt vetőmag-előállítás (3 fajta), hibridrozsból 96 hektáron (3 fajta), míg hibridárpából 2018-ban nem történt vetőmag-előállítás. A hibrid vetőmagokat általában magasabb áron értékesítik, mint a hagyományos fajtákat, hiszen ezek a magok csak egyszer használhatók fel.