Veszélyben a magyar bükkerdők: keresik a megoldást

agrarszektor.hu
A klímaváltozás Magyarországon is hatással van a fákra, egy ideje megfigyelhető már ugyanis, hogy a bükkös klímájú területeken a bükk már nem tud annyira megújulni, és egyre inkább tölgyesek és gyertyánostölgyesek veszik át a helyét. A folyamat megállítható lenne az erdőgazdálkodás átalakításával, illetve megoldás lehet ha az őshonos fajok megtartása mellett teret kapnak a tölgyek, valamint más szárazságtűrő fajok.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A klímaváltozásnak köszönhetően Magyarországon mostanra több fafaj is korábban hullajtja a lombját, vagy elszárad a csúcsa - mondta az InfoRádióban Ódor Péter erdőökológus, az MTA Ökölógiai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója. Ennek a szélsőséges időjárási események, valamint a nyári aszály az oka, emellett egyre több csapadék hullik télen, amit a növények már nem tudnak hasznosítani - tette hozzá.

A leginkább klímaérzékeny fajnak a bükk tekinthető, ami az ország hegyvidékeinek magasabb részein, illetve a Nyugat-Dunántúlon Zalában, Vas megyében fordul elő alacsonyabb térszíneken - tájékoztatott a szakember. A klímaváltozás hatására ugyanakkor egy ideje már megfigyelhető egyfajta eltolódás: ami ugyanis korábban kifejezetten bükkös klímájú területnek számított, ott a bükk már nem tud annyira felújulni, így ezeken a helyeken egyre inkább gyertyánostölgyes, tölgyes zóna foglalja el a helyét. 

Ódor Péter kiemelte, hogy a gazdálkodási módszerekkel megfordítható lenne ez a folyamat. Magyarországon az általános gazdálkodási mód a vágásos gazdálkodás, ez azonban sokkot jelent a megújuló fáknak, mert ilyenkor a klímaváltozás negatív hatásai sokkal fokozottabban érvényesülnek. Van azonban egy másik irányvonal, ez pedig a folyamatos erdőborítás melletti gazdálkodás, ahol egy-egy fát vagy kisebb facsoportokat termelnek ki, és így a csemetéknek van esélyük felújulni - közölte.

A szakember kitért arra is, hogy a fafaösszetételt is lehetne finoman befolyásolni úgy, hogy kicsit belenyúlunk abba, hogy a szárazabb klímához jobban adaptálódott állomány is megjelenjen a hazai állományban. Ódor Péter szerint megoldás lenne az is, hogy az őshonos fajok megtartása mellett engedjenek teret a tölgyeknek, illetve más, szárazságtűrő fajoknak.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?