2017. szeptember 26. kedd Jusztina

Hírek - Növénytermesztés

Brutális mértékben árasztják el az országot a poloskák

Már az elmúlt években is jelentősen megnövekedett a behurcolt, idegenhonos poloskák száma, és az egyedszámuk továbbra is megállíthatatlanul növekszik. Leggyakrabban a barna színű, ázsiai márványpoloskával találkozhatunk, amely eddig inkább csak októberben jelent meg nagyobb számban, idén azonban egyes területeken már most augusztusban megnőtt egyedszámmal jelen vannak. 
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A klímaváltozás, a környezetszennyezés és az inváziós fajok behurcolása a jövőben valószínűleg megszokottá válik majd, az inváziós rovarok közül a poloska ugyanis egyes területeken már most, augusztusban nagy számban jelen van. Ilyenkor jellemzően még nem fagymentes zugokat keresnek, hanem a lámpafény vonzza őket sötétedés után.

Tömegesen majd az első őszi hidegekkel igyekeznek búvóhelyet találni. Ha helyenként már most érzékeljük a jelentősebb egyedszámot, az azt jelentheti, hogy bizonyos fertőzött körzetekben ősszel még nagyobb invázióra számíthatunk, mivel valószínűleg megnőtt a poloskafaj helyi népessége - mondta a 24.hu-nak Vétek Gábor, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének docense.

Ez a feltételezés azért indokolt, mert egyelőre még hiányzik az ázsiai márványospoloska magyarországi életmódjának tudományos szintű vizsgálata. Számos nehézségbe ütközik azonban annak megválaszolása, milyen mértékben özönlik majd el az országot. A Szent István Egyetem rovartani tanszékén mindenesetre már megkezdődtek a fajjal kapcsolatos tudományos adatgyűjtések.

Nehéz feltérképezni a poloskák viselkedését
A kifejlett rovar, más szóval imágó sokáig él, így az év bizonyos időszakában gyakorlatilag képtelenség megállapítani, hogy a befogott egyedek melyik generációt képviselik. Életciklusukat a térségben jellemző klíma, de akár az adott évben uralkodó időjárási viszonyok is jelentősen befolyásolják. Olaszországban egy évben két nemzedékük is kialakulhat, míg Svájcban csak egy. Elképzelhető, hogy Magyarországon is két nemzedékkel kell majd számolni. A poloska aktívan terjedve évről évre újabb és újabb területeket hódíthat meg, és ezt jelentősen segítheti, hogy tápnövényekben nem válogat. A helyben született egyedeken kívül folyamatosan számolni kell a rendszeres, emberi közvetítéssel történő, véletlenszerű behurcolás miatti népességnövekedéssel is.


A kártevő most már biztosan nem fog eltűnni Magyarországról, sőt minden bizonnyal kevesebb sem lesz belőle, és mind nagyobb területen terjed majd el - emelte ki Vétek Gábor. Egyedszáma az előzőekhez képest évről évre változni fog, és nem zárható ki a hirtelen növekedés sem, az enyhe telek és a nyárias ősz ugyanis kedvezőek a rovar számára.

Szaporodásának, terjedésének egyelőre semmi nem jelent komoly akadályt, a fokozódó nemzetközi kereskedelemmel pedig újabb „utánpótlás” érkezhet. Belföldön is könnyen eljuthat nagy távolságokra, a határokon belüli áruszállítással pedig órák alatt képes városról városra terjedni. Jelen ismeretek szerint a Budapest–Kecskemét vonalon jelentkezik igazán feltűnően a probléma, de rövidesen eláraszthatja az egész országot

 - tette hozzá. 

Az ázsiai márványpoloska és a vándorpoloska kiválóan érzi magát az országban, ugyanis természetes ellenségek, betegségek nem tizedelik népességeiket, így terjedésüket gyakorlatilag semmi nem gátolja, és mindkettő már most súlyos károkat okoz. A barna színű ázsiai márványospoloska neve származási helyére, valamint színezetére, mintázatára utal. Vélhetően nemzetközi kereskedelmi szállítmányokkal utazva érkezett Amerikába és Európába. Magyarországon 2013 óta ismert az előfordulása.A zöld színű vándorpoloska valószínűleg Kelet-Afrikában, illetve Dél-Európában őshonos, és a 2000-es évek elején jelent meg nálunk - ebben minden bizonnyal az éghajlatváltozás is szerepet játszott.



Mindkét rovar növényi nedveket szívogat, zöldségfélékben, szántóföldi növényeken, de az ázsiai márványospoloska gyümölcsösökben is felmérhetetlen károkat okoz világszerte. Különösen olyan növényfajokat szeretnek, amelyek a nyár második felében és ősszel érnek, ilyenek a paradicsom, a paprika, a bab, a szója, a kukorica, az alma, a körte és az őszibarack.

Nehéz a védekezés, mert a szedéshez közeli érettségi állapotban lévő termés rovarölő szerekkel történő kezelése sok kockázatot rejt humán-egészségügyi szempontból. Az ellenük hatásos készítmények többsége ráadásul a hasznos élő szervezeteket is pusztítja, így azok használata szabadföldön környezetvédelmi és gazdasági szempontból is aggodalomra adhat okot.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu