2017. június 29. csütörtök Péter, Pál

Hírek - Növénytermesztés

Csontszénnel harcolhatunk a műtrágyadrágulás ellen

A szerves hulladékok csökkenthetik a műtrágyák miatti kiszolgáltatottságot a mezőgazdaságban.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Szerves hulladékokkal részben helyettesíthetők a mezőgazdasági műtrágyák. Az ásványi foszfátok árát például az afrikai országok folyamatosan emelik, ezért az uniós tagország kiszolgáltatottsága is növekszik. A vágóhídi csonthulladékokból készített csontszénnel viszont az európai foszfátigények egyötödét ki lehetne váltani.

Részben helyettesíteni lehet az ásványi eredetű, üzemekben készített, mesterséges trágyát, a szerves hulladékból tehát a mezőgazdasági termelők számára hasznos termék válhat az egész Európai Unióban, ahol harmonizáltan és szabályozottan lehet ezt az anyagot felhasználni – mondta Palotai Zoltán, a Wessling Hungary Kft. üzletágvezetője.

A nyolc európai ország részvétel zajló Refertil-projekt azt a célt szolgálja, hogy a mesterséges trágyák aránya csökkenjen. A program további fontos hozadéka lehet, hogy a települési szerves hulladékok, élelmiszeripari melléktermékek és mezőgazdasági szerves maradékanyagok eddigi költséges ártalmatlanítása helyett költséghatékony, értéktöbbletet adó újrahasznosítási eljárások terjednek el. Végeredményként tehát mind az élelmiszer-, mind pedig a környezetbiztonság fejlődik, miközben új gazdasági erő jelenik meg.

Bekeményítenek az afrikai országok

A világ ásványi foszfátkészletei végesek, és mindössze néhány, főként afrikai ország kezében összpontosulnak. Emiatt a foszfát ára folyamatosan növekszik, és bizonyos országok megtiltották annak exportját. Az Európai Unióban nincs foszfátgyártás, emiatt a tagországok rendkívül kiszolgáltatottak. A mezőgazdasági termelés azonban elképzelhetetlen foszfát nélkül, ez az elem az állatok és az ember számára is nélkülözhetetlen – fejtette ki Palotai Zoltán, aki úgy vélte, a komposztálási technológiák fejlesztésével és a biochar elnevezésű anyag szerves hulladékból történő előállításával a foszfát utánpótlása részben megoldható.

A biochar szó magyar megfelelője talán a bioszén lehet, amely kifejezés szerves anyagból pirolízis során előállított, elszenesedett terméket jelent. A kiindulási anyag alapján ez lehet plantchar, vagyis növényi eredetű bioszén (ennek legismertebb változata a faszén), illetve állati eredetű bioszén, ez leggyakrabban a csontszén, angolul bonechar.

A visszapótlás a talaj tápanyagtartalmának utánpótlása révén leginkább a 30 százalékban foszfátot tartalmazó csontszenekkel oldható meg. Ennek a terméknek a jelentőségét mutatja, hogy ha Európa összes vágóhídi csonthulladékát összegyűjtenénk és abból csontszenet gyártanának, akkor ezzel Európa foszfátigényének az egyötödét lehetne kielégíteni. További előnye, hogy a magas tápanyagtartalma lassan oldódik ki, így elképzelhető, hogy akár csak három évenként kell vele trágyázni.

Félidőben a kutatási projekt

A Refertil-projekt 2011-ben indult, 2015-ig tart, most tehát éppen félidejéhez érkezett. Koordinátora a Terra Humana Kft., a kutatásban résztvevő magyarországi laboratórium, a Wessling Hungary Kft. az Európai Unió különböző országainak úgynevezett kiindulási anyagát, vagyis a szerves hulladékot, illetve az ebből készült termékeket (komposzt, biochar) vizsgálja, minősíti. A laboratórium azt is megvizsgálta, hogy az egyes országokból származó talajmintákban hogyan oldódnak ki az azokba helyezett komposzt és biochar komponensei. A több mint 120 féle kioldási kísérlet révén a Wessling feltárja a biocharban lévő tápanyagpotenciált és a lappangó toxikus anyagok viselkedését is.

A kutatás az EU fertilizációért felelős bizottságait gyakorlati tapasztalatokkal és adatokkal segíti a talajjavító anyagok, műtrágyák területén, nagy hangsúlyt fektetve a környezetvédelmi szempontokra. Mindennek a jogalkotásban is fontos szerepe van, hiszen hamarosan életbe lép az új, mind a 27 tagállamra kiterjedő új szabályzórendszer.

A Wessling Hungary Kft. az abszolút mennyiségek mellett a kockázatelemzésekhez kapcsolódóan a kioldódási tulajdonságokat is vizsgálta a talajmintákban. Ez alapján a Refertil-projekt már most jelentős eredményekről számolhat be.

Megvannak a fontos vegyületek

Megtaláltuk azokat a marker vegyületeket, minőségi mutatókat, amelyekkel segíteni, támogatni tudjuk a biochar-gyártókat – közölte Palotai Zoltán. A projekt résztvevői javaslatokat fogalmaznak meg a tápanyag visszapótlására, például, hogy mely anyagok kombinációja lehet hasznos a mezőgazdaság számára, figyelembe véve a talaj minőségét és a termelni kívánt növényi kultúra igényeit.

Több nemzetközi mintából igazolták, hogy bizonyos szennyvíziszapok komposztálása veszélyes lehet a magas nehézfémtartalom miatt . A kutatások során azt is meghatározták, hogy a szerves vegyületekben milyen arányban vannak jelen az ugyancsak toxikus, poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), illetve a környezetrezisztens, nehezen lebomló anyagok (POP-ok). Ebből a szempontból is jól megfelel a csontszén.

A Refertil-projekt végleges eredményeit 2015-ben ismertetik, ám elképzelhető, hogy a munka már jövőre befejeződik, az Európai Bizottság ugyanis minél hamarább szeretné az Európai Parlament elé terjeszteni az EU 27 tagállamát érintő, a szerves és szervetlen trágyákra, talajjavítókra és növekedést fokozó szerekre vonatkozó egységes szabályozást.


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu