2017. október 23. hétfő Gyöngyi

Hírek - Növénytermesztés

Így változik a klíma: kivi terem Magyarországon

Kivit termesztenek nagyüzemi módszerekkel Zala megyében. Hosszabb távon akár a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket is kiválthatja az egzotikus gyümölcs.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Jó üzleti eredménnyel termesztenek kivit nagyüzemi módszerekkel a Zala megyei Becsehelyen. A legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből tavaly óta már a hazai üzletekbe is szállítanak – mutatta be a családi gazdaságot az MTI-nek Miklós Ákos Márton, a birtok szakmai vezetője.

Az éghajlati viszonyok kiválóak, szinte soha nincs mínusz 10 Celsius-foknál hidegebb, a kötött, agyagos talaj pedig jól megtartja a vizet, bár öntözésre ennek ellenére is szükség van. A tápoldatozás és a lombtrágyázás szintén hozzájárul a jó terméshez.

Ma négy hektáron közel háromezer tő kivi sorakozik a domboldalakon, a májusi virágzás után október közepén szüretelik, de már most roskadoznak a vesszők a gyümölcsök sokaságától. A környéken sokaknak volt korábban is néhány kivibokra, de nagyüzemi módszerekkel senki nem próbálkozott.

MTI Fotó: Varga György

Az üzletekbe kerülő dobozon is rajta áll, hogy a kivi Becsehelyről származó magyar termék. Az importáruhoz képest sokkal húsosabb, magasabb a szárazanyag- és cukortartalma, továbbá hónapokig eltartható hűvös helyen. Az európai üzletekben olasz és új-zélandi kivit árusítanak, de az importgyümölcs 3-4 százalékát egy-két éven belül kiválthatja a becsehelyi kivi. Az ültetvény 8-10 éves korára éri el a maximális termőkapacitását, akkor már nagyjából 90 tonna körüli mennyiséget szüretelhetnek.

A család a tatabányai otthonában már az 1990-es években próbálkozott a kivi termesztésével. Néhány évvel ezelőtt fedezték fel a kiváló adottságokkal rendelkező Zala megyei Becsehely déli fekvésű dombjait, ahol 2012 óta nagyüzemi módszerekkel termesztik az eredetileg Kínából származó gyümölcsöt.

A dél-zalai dombokon évszázadok óta termesztenek szőlőt, de a nagy munkaigényű kisparcellás termelés inkább ráfizetéses – vélekedik Miklós Ákos Márton. A kivi azonban a lugasokká formált, erősebb támrendszert igénylő formában sokkal jövedelmezőbb a szőlőnél. Az első 300 kilogrammnyi kivit 2015-ben a fővárosi nagybani piacon értékesítették, tavaly viszont már több tonnányi mennyiséget adtak el egy nemzetközi üzletlánc hazai cégének.

A család számtalan egzotikus gyümölcsöt termeszt még kisebb mennyiségben, van itt khakigyümölcs, füge és pekándió is, de a pálmáktól a többféle bambuszfajtáig nagyon széles a virágzó-zöldellő növények választéka. A tulajdonosok szerint sok helyen a zártkerti ingatlanok rekultivációjaként is sikerrel lehetne termelni ezt az egzotikus gyümölcsöt.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu