2017. június 22. csütörtök Paulina

Hírek - Növénytermesztés

Nagy baj lehet, mert a század végére elfogyhat ez a létfontosságú elem

Hamarabb elfogyhat, mint a kőolaj, pedig a mezőgazdaság számára legalább ugyanolyan fontos az NPK műtrágyák egyik hatóanyaga, a foszfor. Nélküle nincs magképződés, növényi fejlődés és egészséges termés, a hiánya tehát súlyos katasztrófát okozhat a jövő agráriumában. A megóvását, visszanyerését célzó ígéretes megoldások még csak most vannak születőben.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A műtrágyákban használt foszfor jelentős részét foszfátbányákból nyerjük. A készletek 90 százalékát öt ország felügyeli: Marokkó, Kína, a Dél-afrikai Köztársaság, Jordánia és az USA. A felhasználás egyre gyorsuló ütemét nézve 2030 körül elérjük a kitermelési csúcsot, a század végére pedig elfogyhat ez a létfontosságú elem. Ami azért is riasztó, mert a kőolajat tudjuk pótolni bioüzemanyagokkal vagy megújuló energiaforrásokkal, de a foszfort semmivel sem lehet kiváltani.

Melyek lesznek az idén a meghatározó trendek a magyar és a nemzetközi inputanyag piacon? Milyen árakra kell számítani a műtrágyáknál, a vetőmagoknál és a növényvédő szereknél? Ez lesz az egyik kiemelt témája az Agrárszektor 2017 Konferenciának március 8-án Kecskeméten.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.



A jövő akár sötétnek is tűnhet, hiszen 2050-ben már kétszer annyi élelmiszert kellene előállítani, mint napjainkban, ám ez foszforhatóanyag nélkül nem fog menni. Hajdan az ember és állat által elfogyasztott foszfor – trágyaként – szinte 100 százalékban visszakerült a talajba, a modern életforma viszont megakasztotta ezt a körforgást.


A foszfor létfontosságú a magképződésben, a növényi növekedésben, és ezáltal a termésre is hatást gyakorol. Fokozza a szárszilárdságot, az ellenálló-képességet, de a fotoszintézisben, és szinte valamennyi biokémiai folyamatban szerepet játszik. Hiányában a növény levelei sötétzölddé, majd vörösesbarnává válnak, aztán felkopaszodás indul meg, és a szár rövid, gyenge marad. A foszfor termésnövelő hatása kevésbé látványos ugyan, mint a nitrogéné, ám gabonaféléink bokrosodásához, az ezerszem-tömeg javulásához elengedhetetlen.

A foszfor alapvető elem, amely az emberi DNS egyik fontos alkotóeleme is. A növények a víz segítségével vonják ki a talajból, mi pedig úgy jutunk hozzá, hogy megesszük a gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, bár a tej, a tojás, a hús is nagymértékben tartalmazza. Az intenzív gazdálkodás alapja a műtrágya-használat, ám a foszfornál meglehetősen pazarlók vagyunk. Ma 100 egység kijuttatott P-hatóanyagból mindössze 15-öt hasznosít a növény, vagyis 85 százalék elvész a talajban, vagy bekerül a vizekbe, ahol algásodást okoz.


A probléma egyik lehetséges megoldása már régóta létezik – ami azt illeti, körülbelül 450 millió éve. A mikroszkopikus méretű mikorrhiza gombák behálózzák a haszonnövények gyökereit, és szimbiózisban (kölcsönösen hasznos kapcsolatban) élnek azokkal. Előnyösen hatnak a gazdanövények fejlődésére, hiszen fokozzák a foszfor-, réz-, cink- és nitrogén-felvételüket, növelik a só- és szárazság-tűrésüket, ráadásul bizonyos betegségek és kórokozók ellen is megvédik őket. Cserébe a növény folyamatosan táplálja a gombákat, amelyek így aligha tekinthetők élősködőknek.

Amikor a kukorica gyökere elindul foszfort keresni, már 1 milliméteres körzetben is rendkívül csökken a hatékonysága. Megnehezíti a dolgát, hogy a foszfor lényegében nem mozdul a talajban, a gombák viszont sokkal ügyesebbek a keresésben. A hatékonyságukat mutatja, hogy segítségükkel 100 egység hatóanyagnak a bő 90 százalékát képes hasznosítani a növény, szemben a ma jellemző 15 százalékkal. A gombák alkalmazásával sok helyen igazából nincs is szükség foszfor kijuttatására, hiszen azok a korábban a talajba került (és eddig elpocsékoltnak hitt) P-hatóanyagot is megtalálják, sőt a lekötött foszfort is képesek oldhatóvá tenni.

Hasonlóan jó megoldás lehet szennyvízből visszanyerni az értékes nyersanyagot. Már vannak olyan módszerek, amelyek segítségével a szennyvízben lévő foszfort foszfátműtrágyává tudják alakítani, vegyi anyagok hozzáadása nélkül. A fejlett országokban a drágán importált foszfát közel 60%-át lehetne újrahasznosított foszforral helyettesíteni, ami egyértelműen kifizetődő volna. Az eljárás egyszerű, nincs szükség sem sók, sem lúgok alkalmazására, vagyis ez (is) lehet a jövő egyik járható útja.

Kapcsolódó cikkek


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2015. Agrárszektor.hu