2017. július 22. szombat Magdolna

Hírek - Növénytermesztés

Rejtélyes kór pusztítja a magyar kajszit

Országosan akár már 25 százalékos terméskiesést is jelenthet idén a fitoplazma nevű betegség miatti fapusztulás a kajszibarack-ültetvényeken. Az országos kajszitermelést figyelembe véve ez 1500 tonna gyümölcsveszteséget okozhat, amely mintegy 300 millió forintos kárnak felelhet meg. E mennyiség a következő években is hiányozni fog, egészen addig, míg a pótlásként elültetett fák termőre nem fordulnak.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Habár országosan idén 5 százalék alatti mértékű a kajszi fitoplazma miatti fapusztulás mértéke a kajszibarack ültetvényeken, vannak olyan területek, ahol a fák pusztulásának mértéke 10 és 20 százalék közötti is lehet. Az 5 százalékos országos mérték még kezelhető, de ez is 25 százalékos terméskiesést jelent, amely a következő években is hiányozni fog, ugyanis a pótlásként elültetett fák csak 5 év után tudják pótolni az elpusztult fák termését. Az 5 százalékos pusztulás az országos kajszitermést figyelembe véve 1500 tonna gyümölcsveszteséget okoz, amelyből mintegy 300 millió forint bevétel kiesés származhat – mondta az agrárszektor.hu-nak Szabó Zoltán, a Gyümölcsért Kft. kutatás-fejlesztési igazgatója.

Az utóbbi évtizedben a legnagyobb mértékű fapusztulás, amelyet a kajszi fitoplazma okozott, Borsod-Abaúj–Zemplén megyében figyelhető meg, és 2015-ben egyes ültetvényekben az elpusztult fák aránya elérte a 30-50 százalékos mértéket is. Ebben az évben az ország más kajszitermesztő tájain is az átlagosnál nagyobb mértékű volt a pusztulás - közölte Szabó Zoltán.

A kép forrása: Szabó Zoltán / Gyümölcsért Kft.

A kajszibarack fák idő előtti pusztulásáért korábban vírus- és gombafajokat tartottak felelősnek, a korszerű diagnosztikai módszerek terjedése viszont rávilágított arra, hogy a fapusztulások elsődleges oka az úgynevezett fitoplazma fertőzése. A probléma azonban komplex, mivel a hátterében a kórokozók mellett számos más tényező - például a fagy, vagy a magas talajvíz - is állhat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Mi a fitoplazma?
A fitoplazmák baktériumokhoz hasonló, sejtfal nélküli kürokozók. Bár vírusfertőzéshez hasonló tüneteket produkálnak a növényeken, mégis a baktériumokhoz hasonlíthatók. A fitoplazmák a kókuszpálma, a cukornád, a szőlő, a rizs és a Prunus nemzetség gyümölcsfáinak kártevői, a kártétemények az enyhe sárgulástól az ellevelesedésen át a fertőzött növény pusztulásáig terjednek. A sárgulásos, törpüléses, seprűsödéses tüneteket régebben vírusos eredetűnek vélték, valójában azonban fitoplazmák. A fitoplazmáknak szükségük van úgynevezett terjesztő vektorra, ez leggyakrabban a kabócafélék közül kerül ki.


A kajsziállományok koncentrálódásával, a termesztés intenzívebbé válásával, a fajtahasználat és a művelésmód változásával egyre szembetűnőbb a növényállomány gyors ritkulása, amelynek mértéke esetenként elérheti akár a 40-50 százalékot is. A tünetek megjelenésére - a növény védekezőképességének csökkentésén keresztül - feltehetően nagy hatást gyakorolnak az időjárási szélsőségek is. Magának a fitoplazmának, mint kórokozónak gyors és biztos kimutatására csupán a 90-es évek közepétől nyílt lehetőség.

A védekezésnek a megelőzésen kell alapulnia, a fertőzött fák gyógyítása ugyanis már nem lehetséges. A megelőzés részét képezi a kórokozótól mentes, egészséges szaporítóanyag használata, valamint a tüneteket mutató fák minél előbbi, gyökerestől történő eltávolítása és megsemmisítése. Minden olyan termesztés- és agrotechnikai eljárás, mint például a tápanyag-utánpótlás, a metszés idejének és módjának megválasztása, valamint a fajta és alanyhasználat, amely a növény vitalitását fokozza, fontos szerepet játszik a védekezésben - hangsúlyozta a NÉBIH.

A kép forrása: Szabó Zoltán / Gyümölcsért Kft.

A fitoplazma a jelenlegi ismeretek szerint a faiskolákból származó fertőzött szaporítóanyaggal terjed, vagy úgynevezett vektora, a szilva levélbolha segítségével, amely az egészséges ültetvények megfertőzéséért felelős, és a szél útján akár 100 kilométerre is viheti a fertőzést.

A betegség a fákban akár több évig is lappanghat tünet nélkül. A tüneteket mutató fák lombja sárguló, levelük kanalasodó és törékennyé válik, növekedésük gyenge, gyümölcseik apróbbak lesznek, és fogyasztásra alkalmatlanok. Megtévesztő lehet, hogy ezek a fák több évig is élhetnek, végül azonban az egész fa elhal. A fapusztulás többnyire tavasszal következik be, de a nyár folyamán is folytatódik - emelte ki Szabó Zoltán.

Az elhalás leggyakrabban a túlterhelt fákon, a csonthéjkeményedés időszakában mutatkozik, amikor a fa a legnagyobb energiát használja fel a termés kinevelésére. Az évjárat pusztulás mértékére gyakorolt hatása nem egyértelmű, és termőhelyenként változó – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

A címlapkép forrása: Szabó Zoltán / Gyümölcsért Kft.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu